Ha adókedvezményről van szó, százezres különbség is lehet rák és rák között
2023-ban évi 140 ezer forintról (a minimálbér 5 százalékának megfelelő összegről) maradnak le azok, akik a krónikus betegségüket vagy súlyos fogyatékosságukat nem igazolják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), és nem igénylik a nekik járó személyijövedelemadó-kedvezményt. Igaz, egyáltalán nem mindegy, milyen betegséggel él együtt az ember: egy laktózérzékeny ugyanis több támogatásra számíthat, mint az, aki a tejfehérjére allergiás. Előbbi ugyanis a Betegségek Nemzetközi Osztályozására szolgáló kódrendszer (BNO) szerint is betegség, utóbbi viszont nem az, hiába jelent sokkal komolyabb táplálkozási megkötést, mint az, ha valaki csak a tejben lévő cukorra érzékeny.
De nem a laktáz enzim (a laktózérzékenységet az okozza, hogy a szervezet nem termel elég, a laktózt bontani képes enzimet) hiánya az egyetlen olyan krónikus probléma, amivel adókedvezményt lehet igényelni. A cöliákiások (gluténérzékenyek), egyes rákos betegségekkel vagy halláskárosodással élők, a szívbetegségben vagy cukorbetegségben szenvedők ugyancsak jogosultak a kedvezményre. Jogosultak rá azok is, akiket mentális retardációval diagnosztizáltak, de egy sor más pszichés és mentális betegségre semmilyen adóvisszatérítés nem jár.
A szabályozás tartalmaz tehát néhány ellentmondást, ami nem is csoda, a 10451 egyedi BNO-kódból (az 1 betűből és 3 számjegyből álló kódokat tekintve) mindössze 357 olyan van, ami adókedvezményre jogosítja a birtokosát.
Nem jár minden daganattípusra
Az adókedvezmény igényelhető egy sor nőgyógyászati, here- és prosztatadaganat, valamint vérképzőszervi és mozgásszervi rákos betegség esetén, viszont például az ajakdaganatok kimaradnak a listából. A jogszabály is úgy fogalmaz, hogy csak egyes rákos betegségek esetén érvényesíthető a visszatérítés, ez viszont csupán töredéke az összes BNO-kóddal rendelkező daganattípusnak, amik a BNO II. főcsoportjában vannak felsorolva.
Ráadásul a daganatos betegségek körét is csak 2019-ben bővítették a mostani szintre a kedvezményes listán. Előtte a méhnyak-, a petefészek-, a here- és a prosztatarák sem járt adókedvezménnyel. Azt viszont nem tudni, hogy milyen szempontok alapján választották ki épp az adott betegségeket a főcsoportból.
Az endometriózis után is csak 2019 óta jár kedvezmény
A gyakran bénító fájdalommal, belső szervi elváltozásokkal, súlyos esetben bélérintettséggel vagy akár meddőséggel járó endometriózis (N80) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint világszerte a fogamzóképes korú nők 10 százalékát érinti. Magyarországon mégis csak 2019 óta jár adókedvezmény azoknak, akik ezzel a betegséggel élnek együtt, és olykor napokra kiesnek a munkából a tüneteik miatt.
Problémát jelent továbbá, hogy a betegségnek nincs megbízható, egységes gyógymódja: többnyire tüneti kezeléseket alkalmaznak, a súlyos szervi panaszokat okozó endometriumot (a méhen kívül megtapadó hormonális működésre reagáló szöveteket) pedig műtéti úton távolíthatják el az érintettek szervezetéből – erre azonban az állami kórházakban akár éveket is várni kell. Még hosszabb várólistákra számíthat az, akinek a bélrendszerét támadta meg a betegség, magánúton viszont milliós költségekkel kell számolnia egy műtét esetén, ami jócskán meghaladja az évi 140 ezer forintnyi adókedvezmény összegét.
Ezt a kedvezményt egyébként visszamenőlegesen is érvényesíthetik azok, akiknek a betegsége a listára vétel előtt is fennállt, és ezt igazolni is tudják a NAV-nak. Az ötéves elévülési időn belül az szja-bevallást önellenőrzéssel korrigálhatják, így megkaphatják a korábbi évekre is a visszatérítést.
A sclerosis multiplex csak akkor számít, ha a beteg már akadályozott a mozgásában
Mivel a BNO súlyosság vagy a betegségek epizodikussága, esetleg egyes tünetei és szövődményei alapján is megkülönbözteti a betegségeket, van lehetőség arra, hogy egy-egy kórt ne csak egyszeri diagnózis alapján értékeljen, hanem folyamatosan tájékoztasson az érintett állapotáról. A sclerosis multiplex (MS, BNO kódja: G35) a központi idegrendszer neuronjainak mielinhüvelyeit (az idegsejtek axonjait védő borítást) bontó autoimmun betegség, ami általában a diagnózis felállítását követően romló tendenciát mutat, az évek, évtizedek alatt egyre több panaszt, tünetet okoz, amik fokozatosan súlyosbodnak. Bár az MS-nek is van gyorsabban és lassabban romló változata, az adókedvezményre vonatkozó jogszabály nem ezek alapján határozza meg a kedvezményre jogosultak körét, hanem a mozgásban való akadályoztatottságot mint vezető tünetet veszi figyelembe. Ugyan a betegség megelőzésére és teljes visszafordítására ma még nincs gyógyszer, a mielinhüvelyek pusztulását és a göbképződést akadályozó szerek már léteznek, amikkel lényegesen lassítható az állapotromlás.
Viszont csakúgy, mint az endometriózis vagy más krónikus betegségek esetén, az MS terápiája is költséges, a terheken pedig ha nem is sokat, de enyhíthetne az adókedvezmény is.
Az enzimhiány betegség, az allergia nem
Ha valaki a laktózra (tejcukor) vagy a fruktózra (gyümölcscukor) érzékeny, és ezt orvosi igazolással támasztja alá, megkaphatja a kedvezményt, viszont akkor, ha magára a tejfehérjére érzékeny vagy allergiás, akkor hiába kell szigorú diétát tartania a tünetmentesség érdekében, nem számíthat támogatásra. Az E73 BNO-kóddal jelzett laktózintoleranciát sokan keverik a tejfehérje-érzékenységgel; a legkönnyebben úgy különböztethető meg a két állapot, hogy a laktózintoleranciát a laktáz enzim pótlása (például tablettával) vagy a laktózmentes termékek fogyasztása részben vagy egészben megoldja, míg a tejfehérje-érzékenység esetén csak a tejtermékek étrendből történő teljes kiiktatása hoz enyhülést az érintettnek.
A tünetek tehát hiába hasonlítanak, a megoldás egészen más, adókedvezmény pedig csak annak jár, aki orvosi teszteredménnyel tudja igazolni a laktózérzékenységét. Hasonló a helyzet a fruktóz esetén is: a fruktózanyagcsere zavarait (E741) az E74 BNO-kódú, „A szénhidrát anyagcsere egyéb rendellenességei” betegségcsoportba sorolja az osztályozás.
Nem mindegy, hogy milyen cukorbetegség
Az inzulinfüggő (E10, azaz I. típusú vagy inzulin-depedens) cukorbetegséggel élőknek attól függetlenül jár a kedvezmény, hogy milyen egyéb szövődményekkel, tünetekkel élnek együtt. Akkor viszont, ha valakinek II. típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegsége (E11) van, csak akkor számíthat adókedvezményre, ha már szövődményeket is megállapítottak nála. Vese- és keringési szövődményeket, kapcsolódó szem- és idegrendszeri problémákat is felsorol a jogszabály, amiket csakúgy, mint az alapbetegségeket, igazolni kell a NAV-nak.
A depresszió nem elég érv a kedvezmény érvényesítésére
A személyiség- és hangulatzavarok köre tulajdonképpen teljesen kimarad a jogszabályból. Kivétel alig akad, ilyen például a szkizofrénia betegségcsoportba (F20) tartozó szkizoaffektív zavar diagnózisa (F25) és annak különböző fázisai. Ez a válogatás főleg annak fényében tűnik ellentmondásosnak, hogy a bipoláris affektív zavar mániás vagy hipomán epizódjaiban (F31) ugyanúgy előfordulhatnak téveszmék, hallucinációk és zavart gondolkodás.
A depresszióra (F32) szintén csak akkor jár adókedvezmény, ha az a szkizoaffektív zavar típusaként jelenik meg (F2510), pedig a világ lakosságának majdnem 4 százaléka tapasztal depressziót az élete során (a szkizofrénia betegségcsoport ennél lényegesen kevesebb embert érint). Egy-egy ilyen időszak pedig pár hónapig vagy akár 1-2 évig is eltarthat, amikor a pszichoterápiára és gyógyszeres terápiákra jól jönne a visszaigényelhető adó.
Cöliákiára jár adókedvezmény, de az nem elég semmire
Egy kilogramm félbarna kenyér jelenleg 673 forintba kerül az Aldiban, míg az üzletlánc által forgalmazott Enjoy free! gluténmentes vekni kilója 4125 forint. Ez több mint hatszoros árat jelent egy alapélelmiszer esetén, de a tészták, péksütemények, édesipari termékek ára is hasonlóan elszáll, ha megbízható gluténmentes címkével látják el őket.
A cöliákia (K900) vagyis a búzában, az árpában és a rozsban található fehérjékre való érzékenység az észak-amerikai és az európai lakosság kb. 1 százalékát érinti, de hatalmas a látencia, és sokan annak ellenére kezdenek gluténmentes táplálkozásba, hogy arról nem egyeztettek szakemberrel, csupán úgy érzik, hogy tüneteikre ez jelentheti a megoldást. Ráadásul nem csak cöliákiás gluténérzékenység létezik: egyre több olyan esettel találkoznak az orvosok, amikor nem mutathatók ki a klasszikus jelek a szervezetben, a glutén elhagyása az étrendből mégis megoldja a problémát. Nekik ugyancsak nem jár adókedvezmény, hiszen nem a BNO-kóddal jelölt cöliákiás gluténérzékenységgel élnek együtt.
Gluténmentesen étkezni viszont igen drága, a laktózmentes táplálkozás sokszorosába kerül, és sokkal nehezebben kivitelezhető, mint a tejcukor elhagyása. Az szja-kedvezmény tehát alig elég néhány vekni gluténmentes kenyérre vagy pár csomag tésztára havonta, a rutinos diétázók ezért általában megpróbálnak teljesen lemondani az ilyen jellegű termékekről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: