A magyarok túlsúlyosak, sokat isznak és dohányoznak, keveset mozognak, kevés zöldséget esznek és egyre ritkábban járnak szűrővizsgálatokra – derül ki az Európai Bizottság által február elején közzétett, Magyarországra vonatkozó rákügyi országprofil-jelentésből.
Az OECD friss egészségügyi jelentése szerint Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 óta.
Ha a reggeli és az esti órákban is mozog valaki, azzal akár 11 százalékkal csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
A belgyógyász-gasztroenterológus és a Mind Klinika egyik alapítója a 8. Qubit Live-on kifejtette, milyen hatásai lehetnek szervezetünkre a füstmentes dohánytermékeknek vagy az alkoholnak, és hogyan befolyásolhatják mindennapi életünket a bennünk élő baktériumok.
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
Egy cuki virtuális sárkányt fejlesztett az OncoVR, hogy a segítségével oldódjon a gyerekek szorongása, és a hangulatuk is javuljon az MR-vizsgálat előtt, amely a kicsiknek, a szüleiknek és az orvosoknak is nagyon megterhelő.
A holland Ben Feringa 2016-ban molekuláris motorok létrehozásáért kapott kémiai Nobel-díjat. Csütörtökön Budapesten járt, és kifejtette, hogyan küzdhetünk meg a milliók halálát okozó antibiotikum-rezisztenciával, és hogyan válthatja ki felfedezése az ablakpucolást.
Harminc év alatt közel 80 százalékkal nőtt a rákbetegek száma a 18–49 éves korosztályban, miközben a fiatalok kevésbé veszik komolyan a tüneteket, így gyakran túl későn fordulnak orvoshoz.
Nemzetközi adatokat hasonlítottak össze, ami feltárta azt is, hogy a statisztikák szerint az Egyesült Királyságban kevesebb embert látnak el a megfelelő kezelésekkel, mint a többi vizsgált országban.
Az éjszakai és váltott műszakos munkarendek felborítják a cirkadián ritmust és az anyagcserét, míg hosszú távon jelentősen növelik az alvászavarok, a cukorbetegség és egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát. Pedig a szakértők szerint lenne megoldás.
Számos különböző ráktípussal szemben tesztelik az ígéretes terápiás módszert. A páciensek között van, akit melanomával vagy tüdőrákkal kezelnek.
A bőrfelszín alatt húzódó daganatok méretének folyamatos nyomon követésére lehet alkalmas egy ilyen eszköz.
A Qubit podcast legújabb adásában Thúróczy Bertalan ráktúlélővel, orvosbiológiai mérnökkel és hosszútávfutóval beszélgettünk életmódváltásról, étrendről, személyre szabott orvoslásról, és arról, miért nem baj, ha eggyel több bejgli csúszik le karácsonykor.
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
Hogyan került át a hipnózis a cirkuszi mutatványok világából a bevett terápiás módszerek közé? Hogyan segíthet a fájdalom enyhítésében, és mi köze van mindehhez a színháznak? Erről beszélt Bányai Éva hipnóziskutató, Perczel Kristóf hipnoterapeuta és Mácsai Pál színházigazgató a CEU Határtalan Tudás sorozatának hétfői évadnyitóján.