10 hétköznapi dolog, ami a tudomány jelenlegi állása szerint rákot okozhat
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég a potenciálisan rákkeltő anyagok közé sorolta az élelmiszerekben gyakran használt édesítőszert, az aszpartámot. A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének (IARC) bejelentését a Reuters hírügynökség június 29-én szellőztette meg. A hír napok alatt hatalmas hullámokat keltett a magyar közösségi médiában, sőt egy hazai üdítőgyártó, a Hell Energy influenszerkampányt is felhúzott rá.
Az IARC független szakértői az elmúlt évtizedekben több mint ezer ágens rákkeltő hatását osztályozták, amiket négy, a rákkeltőként nem osztályozhatótól az emberben bizonyítottan rákkeltő hatásúig terjedő kategóriába sorolnak be. Az aszpartám az egyik köztesbe, a 2B-be került: a szervezet szerint korlátozott számú, nem elégséges bizonyíték van arra, hogy az édesítőszer emberben és kísérleti állatokban rákot okozhat.
De milyen más anyagok és környezeti faktorok vannak még a 323 tételt számláló 2B kategóriában, és hogyan viszonyulnak ezek az IARC 1-es kategóriájában bizonyítottan rákkeltőnek nyilvánított 127 anyaghoz? Íme öt tétel az IARC listájáról, aminek rákkeltő hatása feltételezhető, és öt olyan, ami bizonyítottan rákot okoz.
1. számú gyanúsított: aszpartám
Az IARC általában akkor sorol valamit a 2B kategóriába , ha a következő három feltétel közül egy teljesül:
- korlátozott bizonyítékok vannak emberi rákkeltő hatására,
- elegendő bizonyíték van kísérleti állatokban rákkeltő hatására,
- vagy erős bizonyítékok vannak rákkeltő mechanizmusra.
Az aszpartám esetén elsősorban előbbiről volt szó, egy fontos kitétellel: ahogy azt Francesco Branca, a WHO élelmiszerbiztonsági igazgatója összefoglalta, az édesítőszer az általában fogyasztott dózisban nem jelent komoly biztonsági kockázatot, és lehetséges káros hatásait további és az eddigieknél alaposabb kutatásoknak kell vizsgálni.
Ahogy korábban megírtuk, az IARC döntése ellenére a WHO és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) közös, élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó bizottsága (JEFCA) nem változott az aszpartám 1981-ben meghatározott napi elfogadható beviteli értékén. Az így továbbra is 0-40 mg/testtömegkilogramm, ami egy 70 kilogrammos felnőttnél naponta nagyjából 9-14 dobozos üdítő elfogyasztásának felel meg. Az IARC kutatója, Mary Schubauer-Berigan szerint a besorolást nem szabad úgy értelmezni, hogy az aszpartám fogyasztásának ismert rákkeltő hatása van; a besorolás inkább felhívás a kutatókhoz, hogy sikerüljön jobban megérteni, valóban kockázatos-e az aszpartám fogyasztása.
2. számú gyanúsított: mobiltelefon (wi-fi router, mikrohullámú sütő)
Annak ellenére, hogy az Amerikai Rákkutató Intézet szerint nincs konzisztens bizonyíték arra, hogy bármilyen rádiófrekvenciás elektromágneses tér rákkeltő lenne, 2013 óta az aszpartámhoz hasonlóan ez is a 2B kategóriában szerepel. A gyűjtőfogalom alá tartoznak például a mobiltelefonok és mobilhálózatok, a wifi routerek, a mikrohullámú sütők és az MRI készülékek is. Az intézet szerint eddig semmilyen rákkeltő mechanizmust nem sikerült ezekhez a nem ionizáló sugárzást kibocsátó eszközökhöz rendelni, és azok nem képesek közvetlenül DNS hibákat és sejtkárosodást előidézni. Az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) szerint nincs olyan megbízható tudományos bizonyíték, ami a mobiltelefonok által kibocsátott rádióhullámok egészségkárosító hatására utalna.
3. számú gyanúsított: Aloe vera
Az IARC 2016-ban sorolta az orvosi aloé (Aloe vera) teljes levélkivonatát a lehetségesen rákkeltő anyagokhoz, állatkísérleti adatok alapján. Egy két évig tartó patkányokon végzett kísérletben nagyobb eséllyel alakultak ki a vastagbélben tumorok azoknál az állatoknál, amik aloekivonatot tartalmazó vizet kaptak. Egy egerekben végzett, szintén két évig tartó kísérlet azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy az anyagtól megnőtt volna a tumorok kockázata, és a döntéskor az emberi szervezetben mutatott rákkeltő hatásra sem volt bizonyíték.
4. számú gyanúsított: Ginkgo biloba
Ugyan ebben az évben a Ginkgo biloba páfrányfenyő kivonata is a 2B kategóriában landolt; az indoklásban két állatkísérlet eredményeire és a kivonat egyes összetevőinek mutagén hatására hivatkoztak a szakemberek.
5. számú gyanúsított: a kávé
Az Aloe vera teljes levélkivonata és a Ginkgo biloba kivonata után talán a kávésav a lista legfurcsább szereplője. A kávéban, teákban, gyümölcsökben és napraforgómagban előforduló molekula 1993-ban került a 2B csoportba egy-egy, egerekben valamint patkányokban végzett állatkísérlet alapján, amiket az IARC elegendőnek értékelt a besorolásához. Arra azóta sincs bizonyíték, hogy a kávésav emberekre veszélyes lenne, és egyes kutatások limitált bőrrákellenes hatást tulajdonítottak neki.
Öt dolog, ami bizonyítottan rákkeltő
A 2B-vel ellentétben IARC 1-es kategóriájába olyan ágensek kerülnek, amelyek esetében elegendő megbízható bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy kijelentsük: rákot okozhatnak az emberben. Ez a WHO szerint általában olyan epidemiológiai kutatások eredményein alapul, amikben meg tudták állapítani az összefüggést az adott anyag, sugárzás vagy más hatás és a daganatos megbetegedések kialakulása között.
1. számú elítélt: a Nap
A földi élet hatalmas paradoxona, hogy a Nap nélkül elképzelhetetlen lenne, a Nap által kibocsátott ultraibolya sugárzás ugyanakkor veszélyes az élőlényekre. Ez megmagyarázza a szárazföldi élet kialakulásának rejtélyét is, hiszen az első vízi állatok csak a DNS-t leginkább roncsoló, rövid hullámhosszú UV-C-t teljesen és közepes hullámhosszú UV-B-t nagyrészt elnyelő ózonréteg kialakulása után merészkedtek a szárazföldre. A felszínre eljutó UV-B közvetlenül is képes komolyabb hibákat okozni a DNS struktúrájában, míg a hosszú hullámhosszú UV-A indirekt módon vezethet ilyen elváltozásokhoz. Ezekkel a az emberi szervezet DNS-hibajavító vagy a károsodott sejtet kiiktató mechanizmusai nem mindig tudnak megbirkózni, ami daganatok kialakulásához vezethet. A Nap ultraibolya sugárzása a bőrrákos esetek közel 93 százalékáért felelős, így kutatók szerint biztonságos napozásról nem igazán lehet beszélni.
2. számú elítélt: a dohányzás
A dohányzás és passzív dohányzás által okozott daganatos megbetegedések évente több millió áldozatot követelnek, és az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az összes diagnosztizált rákos megbetegedés 40 százalékát teszik ki. A cigaretták elszívása közben többek közt policiklikus aromás szénhidrogének szabadulnak fel, a füstmentes dohánytermékek használatából pedig nitrózaminok jutnak a szervezetbe, ahol azok a sejtekben a DNS-hez tudnak kötni. Amint Stephen Hecht és Dorothy Hatsukami egy tavalyi tanulmányban összefoglalják, ha a szervezet nem javítja ki az így létrejövő, DNS-adduktoknak nevezett struktúrákat, azok permanens mutációkat hagyhatnak a genomban, köztük a sejtosztódást szabályozó és tumorok kialakulását gátló kritikus génekben. A dohányzás vagy a dohányfüstnek történő kitettség így daganatok kialakulásához vezethet a tüdőben, a gégében, a szájüregben és a test más területein.
3. számú elítélt: a benzol
Az IRC öt éve tartja számon rákkeltőként az elsősorban cigarettafüstben, valamint benzinben előforduló benzolt, ami a leukémia kialakulásának rizikóját növeli. Miután egy független laboratórium a szennyeződésként jelenlévő és semmilyen koncentrációban sem biztonságos molekulát 180 amerikai testápoló termékben, köztük dezodorokban, naptejekben és kézfertőtlenítőkben tavaly kimutatta, a gyártók visszavonták őket.
4. számú elítélt: az alkohol
Az IARC a tudományos konszenzus alapján 2012 óta az alkoholfogyasztást is bizonyítottan rákkeltőként kezeli. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet szerint az alkoholfogyasztás megnöveli a feji-nyaki daganatok, a mellrák, a nyelőcsőrák, a májrák és a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, elsősorban az anyagcsere során etanolból keletkező acetaldehid DNS-károsító hatásán keresztül.
A WHO januári közleménye szerint a legújabb európai adatok azt mutatják, hogy az alkoholhoz köthető rákos megbetegedések feléért enyhe vagy közepes alkoholfogyasztás felelős, amihez hetente kevesebb mint 3,5 liter sört vagy 1,5 liter bort kell meginni. A szervezet szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ezért nincs olyan szint, ami alatt biztonságos lenne az alkoholfogyasztás. Ha pedig kombináljuk a dohányzást és alkoholfogyasztást, a különálló rizikófaktoraik összeadódásnál is jobban emelkedhet egyes daganattípusok kialakulásának kockázata.
5. számú elítélt: az EBV
Évek óta ismert, hogy az összes rákos megbetegedés 1,5 százaléka az egyik legelterjedtebb emberi kórokozóhoz, az Epstein–Barr vírushoz (EBV) köthető. A vírust, ami élete során a globális népesség 95 százalékát megfertőzi, először 1964-ben izolálták az afrikai Burkitt-limfóma sejtekből, és a kutatók azóta valószínűsítik, hogy a vírus szerepet játszik a daganatos megbetegedések kialakulásában. Az immunrendszer B-limfocita sejtjeit és hámsejteket célzó vírus fertőző mononucleosist okoz, ami gyermekkorban általában tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel jár, míg felnőtteknél súlyosabb, részben influenzaszerű tünetekkel jelentkezik.
Más herpeszvírusokhoz hasonlóan az EBV is hosszú távú, látens fertőzést okozhat, ami egyes embereknél lehetőséget teremt arra, hogy a kórokozó tartósan hozzájáruljon daganatok kialakulásához – írta Paul Farrell, az Imperial College London virológusa egy 2019-es átfogó tanulmányában. Az EBV által megfertőzött sejttípusok alapján nem meglepő, hogy leginkább limfómák és hámsejtekből kiinduló karcinómák kialakulásával köthető össze, amiket egy idén áprilisi kutatás szerint a vírus egyik fehérjéje által okozott kromoszómatörések indíthatnak el. A vírust tavaly a sclerosis multiplex (MS), az idegrendszert érintő autoimmun megbetegedés kialakulásának elsődleges okozójaként is megjelölték. Jelenleg nem létezik rá elfogadott vakcina vagy bizonyítottan hatásos antivirális terápia, de a fejlesztés nagy erőkkel zajlik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
