A bangladesi dengue-járvány is a klímakrízis része
Raman Velayudhan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője szerint míg 2000-ben világszerte mindössze félmillió dengue-lázas esetet tartottak nyilván, ez a szám 2022-ben 4,2 millióra emelkedett, a klímakrízis mélyülésével pedig további romlás várható. A meleg, csapadékos idő az embereknek kevésbé kedvez, a dengue-t és más betegségeket terjesztő moszkitóknak viszont ideális körülményeket teremt.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója szerint jelenleg a helyzet különösen Bangladesben aggasztó, ahol az ország történetének legsúlyosabb dengue-járványa tombol. A járvány áprilisi kitörése óta 135 ezer esetet és 650 halálos áldozatot jelentettek, csak augusztusban 300 áldozatot szedett a kór.
A bangladesi problémát több tényező is súlyosbítja: a főváros, Dakka, a világ egyik legsűrűbben lakott városa, így itt a járványok különösen gyorsan terjednek. A város ráadásul gyorsabban épült ki, mint ahogy a vízhálózata, ezért a helyiek vödrökben gyűjtik az ivóvizet, ami Kabirul Bashar, a Jahangirnagar Egyetem zoológusa szerint egész évben kiváló szaporodási lehetőséget biztosít a moszkitóknak. A város hulladékkezelése sem működik tökéletesen, az itt pangó vízben szintén rengeteg moszkitó kelhet ki.
Kanári a szénbányában
A lokális problémákat tovább súlyosbítják a klímaváltozás következményei, ezek viszont már nem csak Bangladest sújtják. Abdi Mahamud, a WHO szerint aggasztó, hogy egyre több országban okoznak egyre súlyosabb gondot a dengue-lázhoz és a zikához hasonló, szúnyogok által terjesztett betegségek: idén Peruban, Floridában, Thaiföldön és Malajziában is súlyos dengue-járvány tört ki.
Mahamud szerint Banglades „a kanári a szénbányában”, intő jel, hogy a klímaváltozással járó számos egyéb kihívás mellett a járványok megnövekedett kockázatával is számolni kell.
Himmat Singh, az Új-Delhiben található Nemzeti Maláriakutató Intézet kutatója szerint egyre több hasonló járványra kell számítani, a szúnyogok ugyanis kiválóan alkalmazkodtak az emberi környezethez, és a klímaváltozás is nekik kedvez. A Rockefeller Alapítvány becslései szerint a jelenlegi minták alapján a dengue-láz 2080-ra a világ népességének 60 százalékát fenyegeti majd, a folyamat pedig jelenleg is zajlik: az elmúlt ötven évben harmincszorosára növekedett a fertőzöttek száma.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: