A klímaváltozás súlyosabbá teheti az emberek között terjedő fertőző betegségek több mint felének hatásait, ahhoz pedig túl sok a kórokozó és azok terjedési útvonala, hogy ez ellen pusztán társadalmi alkalmazkodással védekezni lehessen, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nélkül – állítja egy, a Nature Climate Change folyóiratban hétfő délután megjelent kutatás.

Az emberiséget fenyegető 375 fertőző megbetegedésből így 218-at befolyásolhat a hőmérséklet növekedése, a csapadékmennyiség-változás, az árvizek, az aszályok és más, a globális felmelegedés által okozott vagy felerősített éghajlati kockázatok. Camilo Mora, a Hawaii Egyetem biológusa és kollégái azt vizsgálták, hogy a felsoroltakhoz hasonló tíz éghajlati trend miként befolyásolja a kórokozókhoz kötődő megbetegedéseket.

Az amerikai szakértők 1006 olyan egyedi útvonalat azonosítottak, amelyeken keresztül a klímaváltozás hatással lehet a kórokozók különböző terjedési útvonalaira, és emberi megbetegedéshez vezethet – ezeket a szakirodalomban elérhető esettanulmányok felkutatásával és integrálásával azonosították.

„ Ez a szisztematikus áttekintő tanulmány pontosan számszerűsíti azt, amiről fragmentáltan, tématerületenként már évtizedek óta beszélnek a tudósok. A fertőző betegségek megváltozott mintázatainak kapcsolata a klímaváltozással már néhány évtizede ismert, de egy jól felépített tanulmány végre emészthetőbbé és emberközelibbé teszi a probléma megértését” – kommentálta a Qubitnek a kutatás eredményeit Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

„A kutatás így újat nem mond, de a bemutatott ábrák és eredmények is azt a közeljövőt festik fel nekünk, ami tulajdonképpen a jelenünk: a klímaváltozás nem jár egyedül, a »minden mindennel összefügg« elve alapján húzza magával a fertőző betegségeket is. Emiatt látunk mi is egyre több, egyre nagyobb, és egyre újabb járványokat. Ez a jelenünk, illetve a jövőnk” – mondta Kemenesi.

Tíz, a klímaváltozás által erősített éghajlati kockázat, ami kihathat a fertőző megbetegedésekre

Mora és munkatársai három eltérő keresést végeztek a szakirodalomban, és összesen 77 ezer tanulmány címét elemezték. A céljuk az volt, hogy példákat találjanak arra, hogyan hat tíz különböző éghajlati kockázat a fertőző megbetegedésekre. Elsőként a „megbetegedés” kulcsszót kombinálták az éghajlati tényezőkkel, majd a fertőző betegségek adatbázisai alapján összevetették velük az egyes betegségeket. Végül hiányos találatok esetén újabb kereséseket folytattak, és alternatív betegség- és kórokozónevekkel is próbálkoztak. A kutatás során 830 szakcikkben összesen 3213 specifikus példát találtak az éghajlati kockázatok által befolyásolt betegségekre.

A kutatók ez alatt nem csak fertőző, vírusok és mikrobák által okozott megbetegedéseket értenek, hanem például növényi vagy gomba allergének által kiváltottakat is. Utóbbiak a bőrt érintő és légúti megbetegedésekhez, például asztmához vezethetnek, és a felmelegedés, az árvizek és a viharok következményei súlyosbítják őket. A több mint háromezer eset 286 egyedi kórokozó által okozott megbetegedéssel függött össze – ezek közül 277-et súlyosbíthat legalább egy éghajlati hatás, míg csupán 9 hatását csökkentetheti egyértelműen.

Kiderült, hogy a kórokozók által okozott megbetegedések 58 százalékát súlyosbítja valamelyik éghajlati kockázat. Első helyen a globális felmelegedéssel járó hőmérséklet-növekedés állt, amely 160 megbetegedés hatását súlyosbíthatja. A csapadékváltozás és az árvizek is jelentős problémát okozhatnak – ezek 122, illetve 121 megbetegedést fokozhatnak. Szintén fontos az aszályok, a viharok, az erdők elvesztésének, valamint az óceáni változásoknak a szerepe, amelyek 43–81 megbetegedés hatását növelhetik. A tanulmány szerzői szerint ezek az éghajlati kockázatok erősíthetik a kórokozókat, és ezzel párhuzamosan csökkenthetik az emberek ellenálló képességét velük szemben.

Kemenesi szerint a klímaváltozás káros hatásaival jó ideje foglalkozik a tudomány, amit mutat az is, hogy a tavaly novemberi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozaton Földvári Gáborral, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával éppen erről tartottak előadást.

A kibocsátáscsökkentés és a visszafogottabb életmód lehet a megoldás

Mora és kollégái azt találták, hogy a felmelegedés és a csapadékmennyiség változása módosíthatja a betegségvektorként szolgáló állatok földrajzi elterjedését. Ilyenek a szúnyogok, melyek a dengue, nyugat-nílusi és Zika vírusokat, illetve a maláriát terjesztik, a Lyme-kórért felelős baktériumot hordozó kullancsok vagy a Yersinia pestis baktérium vektorát adó patkánybolhák is. Érdekes módon az aszályos időszakok még tovább is ronthatnak a helyzeten, hiszen például az, hogy a szúnyogok és a madarak a megmaradt vizes élőhelyekre koncentrálódnak, segítheti a nyugat-nílusi vírus terjedését.

Az éghajlati változások közvetlenül is hathatnak kórokozókra. Megfigyelték például, hogy a tengerekben élő Vibrio spp. baktériumfajok elterjednek a felmelegedés hatására. De az is ismert a kutatók szerint, hogy a melegebb körülmények növelik a szúnyogok csípési hajlandóságát, túlélését, és a bennük zajló vírusreplikációt, ezzel pedig elősegítik, hogy a nyugat-nílusi vírus több fertőzést okozzon.

A magasabb szélességeken történő felmelegedés miatt a vektorok és a kórokozók túlélhetik a teleket, ami a szerzők szerint súlyosbítja a Zika vagy a dengue által jelentett kockázatot. Az élőhelyeket megzavaró éghajlatváltozás szintén közelebb vihet bizonyos kórokozókat az emberhez, például azáltal, hogy a vadon élő denevérek, rágcsálók vagy főemlősök nagyobb területeket kell, hogy bejárjanak táplálékszerzés céljából.

Emellett a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás következményei az embereket is közelebb vihetik a kórokozókhoz – például ha nem áll rendelkezésre elég tiszta ivóvíz –, illetve gyengíthetik az emberi szervezet kórokozókkal szembeni védekezőképességét is, a szervezetet érő stressz növelésén keresztül. Egy nemrég a Nature-ben közölt kutatás ezt alá is támaszthatja, ugyanis egereken végzett vizsgálatokban felfedezték, hogy a rövid távú stressz is komoly hatással lehet a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválaszra.

Mivel az éghajlati kockázatok túl sok kórokozóra, számtalan eltérő módon hatnak, Mora és kollégái szerint kritikus fontosságú a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése. Kemenesi úgy látja, hogy a megoldás az egyéni szinten tudatosabb, visszafogottabb és nem féktelen fogyasztáson alapuló élet, amelyhez hozzátartozik a fenntartható táplálkozás is. Úgy véli, ez a klímavédelmi megfontolásokkal együtt a fertőző betegségek hatását is segíthet csökkenteni.

A virológus elmondta, hogy tudományos szinten a pandémiás felkészülés mellett a kórokozók megelőzésének, illetve megismerésének elvét kell követni, mielőtt azok ránk találnak – ők is azon dolgoznak, hogy felderítsék és nyomon kövessék (smart surveillance) azokat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: