19 osztrák, 3 cseh, 2 lengyel, 4 portugál, 2 török és észt, valamint egy-egy szlovén és román mellett idén sincs magyar az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) kiváló kezdő kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatának nyertesei között.

2022-ben üdítő kivételként Nagy Pétert, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos munkatársát érdemesnek találta az ERC-t irányító Tudományos Tanács arra, hogy 1,2 millió eurós büdzséből öt éven át dolgozhasson kvantumkémiai eljárásain, ám rajta kívül évek óta nem szerepelt sikerrel senki a magyarországi tudományos világból.

Pedig a 2023-ban összesen 628 millió eurót (jelenlegi árfolyamon közel 250 milliárd forintot) szétosztó pályázat egyik ismérve, hogy valamennyi természet- és társadalomtudomány művelőit támogatja. A szeptember 5-én publikált friss 400-as listán akad a Vénusz légkörével foglalkozó hollandiai geokémikus, a mozgássérültek közlekedését virtuális valóságkiterjesztéssel könnyíteni kívánó németországi informatikus, a malária vektorparazitáinak genomikai háttárét kutató angliai genetikus, illetve a gyászfeldolgozás idegélettani hátterét vizsgáló svédországi neuropszichológus is.

Az esélytelenek nyugalma

Mindez azért is érdekes, mert Magyarország az ERC alapítása, 2007 óta aktív tagja a támogatási programnak. Az azóta elnyert mintegy 124 millió eurónyi (körülbelül 47 milliárd forintnyi) támogatást kitevő 85 pályázat túlnyomó többségét azonban a már kiemelkedő tudományos eredményeket elért, doktori fokozattal 7–12 éve rendelkező, illetve a karrierjük csúcsán járó tudósok jegyzik – az előbbiek a Consolidator, a utóbbiak pedig az Advanced kategóriában. Ezzel szemben 2016 óta évente jó ha egy-egy olyan fiatal vagy legalábbis doktori fokozatát az adott kiírást megelőző 2–7 évben megszerző magyarországi kutató akad, aki részesülhet a 1,5 millió euróban maximált Starting Grant-ben.

Korábban részletesen megírtuk, hogy mivel a támogatások nem egyenletesen oszlanak el, a fenti statisztikák nem igazán alkalmasak trendek felvázolására, de az így is látszik, hogy miután 2018-ban a magyar kormány kiebrudalta az ország nemzetközi szinten legelismertebb egyetemét, a Közép-európai Egyetemet, a bécsi székhelyű CEU kutatói már nem magyar intézményi affiliációval jelentkeznek az ERC támogatásaira. Az ERC Starting Grant ráadásul 2020 óta ahhoz a Horizont Európa programhoz tartozik, amely az Erasmus+ programmal egyetemben idéntől elérhetetlenné vált Magyarországról. Ennek oka, hogy a magyar kormány az uniós figyelmeztetések ellenére sem módosította a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy magas rangú politikai tisztségviselők foglaljanak helyet az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban.

Kutató nemzetek

Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Magyarországgal azonos méretű államok kutatói közül az osztrákok mellett a finnek évről évre stabilan tartják a helyüket az élmezőnyben. Az említett 19 ausztriai nyertes mögött a 12 finn Starting Grant több mint meggyőző eredmény.

Az ERC összesítése szerint a 2023-as kör sikeres pályázói 24 európai ország egyetemein és kutatóközpontjaiban valósítják meg projektjeiket. A 2023-ban sikeresen pályázók 24 európai ország egyetemein és kutatóközpontjaiban valósítják meg projektjeiket, a legtöbbet, összesen 87-et Németországban, 50-et Franciaországban, 44-et Hollandiában, 32-őt pedig az Egyesült Királyságban.

A nemzeti pontversenyt idén a németek nyerték nyerték 66 támogatott kutatóval, őket az olaszok (57), a franciák (32) és a hollandok (27) követik a sorban. De jelenleg az Egyesült Államokban élő 14 európai kutatót is támogatandónak ítélt a bíráló testület, amelynek 2022-től tagja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke is. Őket ezzel feltehetően vissza is szerezte a kontinens tudománya, mivel alapfeltétel, hogy az ERC csak Európában megvalósuló projektet finanszíroz.

Beszédes az is, hogy az idei 400 nyertest 2696 pályázatból választotta ki az ERC grémiuma. Az ERC sajtóközleménye szerint az sem elhanyagolható, hogy a támogatások várhatóan több mint 2600 munkahelyet teremtenek a fogadó intézményekben – elsősorban a posztdoktori ösztöndíjasoknak és a PhD-hallgatóknak.

És hogy merre tart az európai tudomány élcsapata, azt jól mutatja, hogy a megítélt támogatások 43 százalékát női kutatók kapták, ami nem csupán a 2022-es 39 százalékos arányhoz képest jelentős fejlemény, de azt is mutatja, hogy a kezdeti egyharmad helyett ma már közel felében női tudósok kapnak jelentős lendületet biztosító támogatást a pályakezdéshez.

A 2023-as nyertes pályázatok statisztikái itt böngészgethetők.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: