Január végén két magyar kutató is elnyerte a nagy presztízsű Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) 2 millió euró összegű kutatási támogatását, a Consolidator Grantet. Egyikük Makk Péter, a BME szilárdtestfizikával foglalkozó kutatója, másikuk Nagy László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa. Ezt a támogatást olyan kutatók nyerhetik el, akik már saját kutatócsoporttal rendelkeznek, kiemelkedő sikereket értek el, és munkájuk folytatása újabb világszínvonalú eredményeket ígér.

Magyarország az ERC alapítása, 2007 óta részt vesz a támogatási programban, és az elmúlt 16 évben összesen 85 grantet, mintegy 124 millió eurónyi (körülbelül 47 milliárd forintnyi) támogatást nyertek el magyar kutatók. Mivel a támogatások nem egyenletesen oszlanak el, az adatokból nehéz trendeket megállapítani, de az így is látszik, mekkora érvágást jelentett, hogy 2018-ban a magyar kormány gyakorlatilag száműzte az ország nemzetközi szinten legelismertebb egyetemét, a Közép-európai Egyetemet, és 2019 óta a CEU kutatói már nem magyar intézményi affiliációval jelentkeznek az ERC támogatásaira.

Az utóbbi időben azért bizonytalanodhattak el a pályázást fontolgató kutatók, mert ez a kutatási támogatás ugyanahhoz a Horizont Európa programhoz tartozik, amely fölé az Erasmus+ programmal együtt az elmúlt hónapokban komor viharfelhők gyűltek.

A Horizont Európa támogatásainak felfüggesztése az ERC-re is vonatkozik

A Népszava januári cikke robbantotta a hírt, hogy az Európai Unió Tanácsa felfüggeszti az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét a Horizont Európa programban és az Erasmus+ oktatási csereprogramban, mivel a magyar kormány az uniós figyelmeztetések ellenére sem módosította a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy magas rangú politikai tisztségviselők foglaljanak helyet az alapítványok kuratóriumaiban. A támogatások felfüggesztése azokat a pályázatokat nem érinti, amelyeket 2022. december 15-ig már elbíráltak. Az EU által kifogásolt összeférhetetlenség megszüntetésére néhány napja tett lépéseket a kormány, bár egyáltalán nem biztos, hogy ez elég lesz a helyzet megoldásához.

A világ egyik legnagyobb kutatásfinanszírozási programjaként ismert uniós alap, a Horizont Európa költségvetését az új ciklusra közel 25 százalékkal megemelték, így 2021 és 2027 között már 95,5 milliárd eurónyi (közel 38 000 milliárd forintnyi) támogatási keretből lehet gazdálkodni. A program elődje, a 2014 és 2020 között futó Horizont 2020 során összesen 365 millió eurónyi (2020-as árfolyamon közel 130 milliárd forintnyi) pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar intézmények és cégek. A 2014 és 2020 közötti időszakban 1100 projekt valósult meg EU-s támogatásból, és a tudományos intézetek által benyújtott pályázatok terén 40 százalékos volt a sikerarány, így a kutatóintézetek és az egyetemek 243 millió euróhoz jutottak hozzá.

„Az ERC pályázatai kivételes helyzetben vannak, mivel a Horizont Európa más pályázataival szemben a befogadó intézmény nem játszik szerepet az értékelésben, a támogatás teljes mértékben a vezető kutató személyéhez kötődik, és ő a projektjét a futamidő alatt is és a szerződés megkötését megelőzően is elviheti magával más intézménybe” – mondta a Qubitnek Bőhm Gergely ERC-kapcsolattartó, az MTA Elnöki és Alelnöki Titkárságának vezetője. Hozzátette, hogy magára a pályázásra semmilyen korlátot nem jelent az Európai Unió Tanácsának döntése, hiszen a korlátozás a szerződéskötésekre vonatkozik, így a magyar kutatók továbbra is pályáznak a Horizont Európa és az ERC támogatásaira is. A szakember szerint a nemrég nyert és most a szerződéskötési szakaszba lépő ERC-pályázatok között nincs olyan, amely érintett volna, és „bízunk benne, hogy mire a most pályázók szerződést kötnének, már nem lesz érvényben a korlátozás”.

Szerződéskötési szakaszba nemrég a nem modellváltó BME két kutatója, a fentebb említett Makk Péter és a tavaly Starting Grant támogatásban részesült Nagy R. Péter, valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa, Nagy László nyertes pályázatai léptek.

Lovász László matematikus, az MTA rendes tagja, az Akadémia volt elnöke, akit tavaly beválasztottak az Európai Kutatási Tanács irányító testületébe, a Tudományos Tanácsba, a Qubit kérdésére azt írta: „Tudtommal pályázni lehet úgy, mint eddig, de a szerződéskötésre egyelőre fennáll a megszorítás.” Azt is hozzátette, hogy múlt héten járt Brüsszelben a Tudományos Tanács ülésén, ahol érintették a témát. „Nem született határozat, de a közhangulat az volt, hogy ez nem volt szerencsés intézkedés Brüsszel részéről, hiszen pontosan azokat büntette (diákság, kutatók), akik leginkább Európa-barátok és nyitottak. Ez nem jelenti azt, hogy az alapítványok kuratóriumainak felállítása rendben volt, de nem a politikusok (mérsékelt?) részvétele a probléma, hanem az életfogytiglani tagság és a kuratórium túlzott hatásköre. Az ERC mindent megtesz, hogy a kutatók európai támogatása ne sérüljön” – írta.

A Qubit kérdésére Újvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője azt válaszolta, hogy az ERC-támogatásokat nem az egyes kutatókkal, hanem a kutatásokat befogadó intézményekkel kötik, tehát azokat a kutatókat, akik olyan magyar befogadó intézményeknél dolgoznak, amelyekre vonatkozik az Európai Tanács 2022/2506 végrehajtási határozata, érinteni fogja a korlátozás. Tehát ha egy beadott pályázat sikeresnek bizonyul, de a kérdéses korlátozásokat nem oldják fel a grantről szóló szerződés aláírásának időpontjáig (az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke szerinti eljárást követően), akkor a szóban forgó magyar intézmények nem lesznek jogosultak az EU-támogatásra. Újvári hozzátette: a pályázó kutatókat ekkor tájékoztatni fogják az elérhető lehetőségekről, hogy enyhítsék a pályázataik efféle következményeit, beleértve azt a lehetőséget, hogy kutatásukat átvigyék egy másik intézménybe. Ugyanakkor adott esetben egy ERC-támogatást elnyert magyar kutató nem viheti át kutatási tevékenységét az Európai Tanács döntése által érintett magyar egyetemre.

ERC kutatástámogatások dióhéjban

Az ERC Grant az európai kutatástámogatás legrangosabb, rendkívül kompetitív egyéni kiválósági pályázata, amelyre a kutatói életpályától függően Starting, Consolidator és Advanced kategóriákban lehet pályázni. Ez azt jelenti, hogy a kezdő kutatók, vagyis azok, akik 2–7 éve szerezték meg doktori fokozatukat, 1,5 millió eurós támogatásra pályázhatnak, míg a már kiemelkedő tudományos eredményeket elért, doktori fokozattal 7–12 éve rendelkező kutatók pályájuk felívelő szakaszában nyerhetik el a 2 millió eurós Consolidator Grantet. A karrierjük csúcsán lévő kutatók a 2,5 millió eurós Advanced Grantre pályázhatnak. A pályázati kiírások hangsúlyozzák, hogy a támogatások odaítélésének egyedüli feltétele a tudományos kiválóság.

Az ERC támogatásaira folyamatos a jelentkezés: a 2023-ban induló Starting Grantre tavaly ősszel lehetett jelentkezni, a Consolidator pályázat határideje 2023. február 2. volt, míg az Advanced Grant leadási határidejét május végére tették. Ezeken kívül létezik még a Synergy Grant, amely különböző kutatási területek szakértőivel, akár több ország kutatóinak együttműködésével valósul meg, míg a Proof of Concept a már megvalósult ERC-projekteket igyekszik átültetni a gyakorlatba. Ez utóbbiból összesen 5-öt nyertek el eddig magyar projektek, elsősorban a biológia, az orvoslás és a matematika területén.

„Az elején Magyarország az EU13 országokhoz viszonyítva nagyon jól kezdett, az összes újonnan csatlakozott ország közül a támogatások közel felét magyar kutatók nyerték el. Ez a fajta kiemelkedő sikeresség általában nem jellemzi a magyar pályázati teljesítményt az EU-s kutatási keretprogramok más támogatásai esetében” – mondta Bőhm.

A kis számú adatból egyértelmű trendek nem olvashatók ki, de az ábrán látható, hogy a fiatal kutatókat támogató Starting Grant támogatásból az utóbbi 5 évben három magyar kutató részesült, ami a többi támogatási formához és az előző évekhez képest alacsonyabb számnak tűnhet, tekintve hogy csak az első évben, a 2007-ben elnyert, majd 2008-ban elindult kutatási projekteknél 6 Starting Grantet osztott ki az Európai Kutatási Tanács magyar kutatóknak. Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy az ERC 2007–2012 között még nem hirdetett külön Consolidator Grantet, azt 2013-ban vezette be először, a korábbi Starting Grant kategória kettéosztásával. A másik jelenség viszont az, hogy a doktori fokozatukat elnyert fiatal magyar kutatók kevesebb ERC-grantre pályáznak sikerrel. Ezt Bőhm így kommentálta:

„Az, hogy a PhD-t közvetlenül követő időszakban általában kevésbé tudnak sikeresek lenni a magyar kutatók, leginkább azzal magyarázható, hogy régiós versenytársaikhoz hasonlóan hagyományosan lassabban épül fel tudományos karrierjük. Később és nehezebben kapnak önálló kutatásra lehetőséget, nagyobb összegű önálló pályázat nélkül lassabban tudnak »leválni« témavezetőjükről, csoportvezetőjüktől. Ha egyetemen dolgoznak, kevésbé tudnak szabadulni az oktatási kötelezettségektől, és talán kevésbé tudatosan is foglalkoznak a karrierépítéssel ebben az időszakban.”

Az adatokból az is látszik, hogy 2019 óta a CEU kutatói kiesnek a statisztikákból, ugyanis egészen addig a Közép-európai Egyetem a magyar intézményeknek odaítélt kutatói támogatások 24 százalékát hozta el – elsősorban a társadalomtudomány területén –, és a magyar egyetemeknek odaítélt támogatások 47 százalékát CEU-affiliációval is rendelkező kutatók kapták. A Synergy Grant kategóriában például a 2007–2023-ig tartó időszakban elnyert 5 projekt közül 3 kötődik a CEU kutatóihoz.

A Kiválósági Központok erősítik a statisztikát

Bőhm szerint az egyéni kiválóságra épülő ERC-támogatásokat elsősorban a kimagasló kutatói műhelyként működő Kiválósági Központok kutatói tudják sikerrel megpályázni – ilyen például a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az utóbbi időben az ERC-pályázatokon egyre jobban teljesítő BME vagy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont.

A felsőoktatási intézményeket tekintve a modellváltó egyetemek közül a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói, míg a nem modellváltó egyetemek közül az ELTE és a BME kutatói részesültek az ERC kutatási támogatásaiban az elmúlt években, legutóbb a BME két kutatója jeleskedett a pályázatok elnyerésében.

Az ERC-projektek számának alakulásáról Bőhm elmondta, az ERC-teljesítmény bőven 90 százalék feletti korrelációt mutat a top publikációk számával, ez pedig nagyon összefügg azzal, hogy GDP-arányosan mennyit fordítanak az egyes európai uniós országok kutatás-fejlesztésre. Az ERC-kapcsolattartó szerint a grantek száma és a GDP-arányos kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítás közötti korreláció 88 százalékos.

A KFI-ráfordítás Magyarország esetén a Világbank becslései alapján 2020-ban 1,61 százalék körül mozgott, míg Ausztriában 3,2 százalékot tett ki. Az ERC-grantek tekintetében azt látjuk, hogy míg Magyarországon 85, addig Ausztriában 410 ERC-támogatást nyertek el a kutatók 2007-től kezdve – 2019 óta pedig már a CEU-s kutatók grantjei is az osztrák számot növelik.

A környező országok közül még Csehországban magasabb a magyarországinál a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás mértéke (1,99 százalék). Csehországban összesen 61 ERC-projektet jegyeznek, míg Lengyelországban (1,39 százalék), Szlovákiában (0,91 százalék) vagy Romániában (0,5 százalék) számottevően alacsonyabb ez az arány. Bőhm ezt úgy kommentálta, hogy pillanatnyilag az ERC-grantek szempontjából felette teljesítünk annak, amit a makroadatok jósolnának, és ez elsősorban a kiválósági központoknak, valamint a 2009-ben az MTA által indított Lendület-ösztöndíjaknak köszönhető, amelyek lehetővé tettél, hogy fiatal, tehetséges kutatók önálló kutatócsoportot alapítva építsék fel saját kutatásvezetői karrierjüket.

Felmerül a kérdés, hogy ez a teljesítmény meddig tartható, figyelembe véve, hogy a GDP-arányos tudományfinanszírozási adatokon kívül több más tényező is a magas színvonalú tudományművelés ellen hat. Ide tartozhat például az alacsony bérek problémaköre, vagy akár az is, amiről a Horizont Európa program felfüggesztésénél Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke beszélt. Azt mondta, sajátos apátia uralkodik a magyar tudományos életben: „Nem csupán az alacsony bérek miatt, hanem mert a tudatlan, műveletlen politikusok és kiszolgálóik szinte naponta megalázzák a tudományos intézményeket és személyesen a kutatókat is. A tudományosnak nevezett, valójában azonban tudományos teljesítmény nélküli intézmények létrehozása és nagy összegű támogatása az igazi tudományos kutatók számának csökkenéséhez vezet.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: