„Megadtak egy e-mail-címet, ami nobelprize.org-ra végződött. Csak ekkor gondoltam, hogy igaz lehet”
Karikó Katalin Áttörések – Életem és a tudomány című kötetének szerdai zártkörű bemutatóján ugyan csak a meghívottak vehettek részt, ennek ellenére sokan az ajtókon kívülről is kíváncsiak voltak a Magyar Tudományos Akadémia második emeleti Nagytermében zajló rendezvényre.
A kötetet gondozó Helikon Kiadó mentségére szóljon, hogy a Breaking Through címen angolul a magyar nyelvű bővített változattal egy időben megjelent kötet ünnepélyes bemutatóját még azelőtt leszervezték, hogy Karikó Katalin és Drew Weissman kutatóorvos az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat.
A Qubit tudósítóinak végül jutott hely a zsúfolásig megtelt Nagyteremben, így élő egyenesben követhettük a Horvát János egykori televíziós riporter – és mint kiderült, évtizedes családi barát – által moderált pódiumbeszélgetést, amely után kérdezni is lehetett Karikó Katalint. (A Nobel-díjas biokémikus lényegre törő, szikár humorú válaszaival tarkított 50 percnyi beszélgetés felvétele cikkünk végén nézhető meg.)
3 óra 40 perc
A 300 oldalas kötetben magától értetődően nem szerepel, hogy miként értesíti a Svéd Királyi Akadémia a Nobel-díj újdonsült nyerteseit. „Aludtunk, hajnali 3:40 volt, a férjem vette fel, mert egy lakótelep menedzsere, és akkor szokták hívni, ha például leáll a kazán. Gondoltam, most is valami hasonló probléma van, de ideadta a telefont, hogy ez neked szól”. Karikóval ezután közölte egy, az angolt skandináv akcentussal beszélő hang, hogy ő és Drew Weissmann fogják megkapni a Nobel-díjat. Mint hozzátette: „Nem az irodalmit, persze”.
„Aztán arra kért, hogy küldjek át egy fényképet, és megadtak egy e-mail-címet, ami a nobelprize.org-ra végződött. Aztán annyit írtak vissza, hogy köszönik, megkapták. Csak ezután gondoltam azt, hogy ez igaz lehet”.
Horvát János kérdésére Karikó azt is elárulta, hogy a világsajtó által máig idézett pikírt mondatát („Amikor 10 éve kirúgtak az egyetemről, nem gondoltam volna, hogy most meg megkapom a Nobel-díjat”) szintén a hajnali ébresztését követő percekben mondta.
Csak még egy kérdés
A pódiumbeszélgetésen szóba került a legendás Peter Falk, pontosabban az amerikai színész által alakított Columbo hadnagy, akinek mindig akadt „csak még egy” kérdése.
„Mindig a legkisebb részletre is oda kell figyelni, mert az fogja majd megoldani a problémát. A kutatás olyan, mint a nyomozás. Csak a végén nem az van, hogy a rossz embert kapjuk el, hanem a megoldásra találunk rá. Kérdéseket teszünk fel, még több kérdésünk lesz, és egyszer csak a végén összeáll a kép”
– mondta kutatói ars poeticájáról Karikó.
Azt is megtudhattuk, hogy csak úgy tud eleget tenni a sajtófelkéréseknek és a különféle tudományos rendezvények, díjátadó ceremóniák meghívásainak, hogy a kezdeti kutatói éveihez hasonlóan szinte alig alszik, ezért már alig gyötri a jet lag. „Ahogy Szent-Györgyi Alberték mondták, valami nem hagy békén, mindig ott motoszkál a fejedben, ott állsz a szupermarketben a sorban, de nem tudsz koncentrálni, valamit el is felejtettél megvenni, mert a kutatáson gondolkozol”.
A Karikó-probléma
Már a világjárvány második szakaszában, az mRNS-technológia első sikerei alatt elkezdődött az ijedt tanakodás az amerikai tudományos világban, hogy az akadémiai világ miért nem értesült korábban Karikó és Weissman eredményeiről.
A Nobel-díjas biokémikus elmondta, hogy több olyan tanulmány is megjelent már Amerikában, ami a Karikó-problémának elkeresztelt jelenséget taglalja. „Itt egy nő, jött valamilyen távoli országból, egy olyan egyetemről, amit senki nem ismer, nem volt ismert pártfogója sem, és mond valamit az mRNS-ről, de nem figyel rá senki”.
A kivételek egyike Elliot Barnathan kardiológus volt, „aki hét éven át állta a fizetésem, holott nekem akkorra rég meg kellett volna szereznem az önállóságot kutatóként. Utána pedig még 17 évig az a David Langer nevű neves agysebész támogatott, akit hallgató korában ismertem meg. Odament az agysebészeten a tanszékvezetőhöz, és azt mondta neki, ide egy molekuláris biológus kell, adjunk neki labort és pénzt. Úgy meggyőzte a tanszékvezetőt, hogy adtak”.
Áttörő áttörések
Hogy a Nobel-díj birtokában mely területen várja, illetve reméli a következő jelentősebb eredményt az mRNS-technológia felhasználásában, Karikó konkrét betegségcsoportok megnevezése nélkül azt válaszolta a Qubitnek, hogy ismeretei szerint „a Moderna nemsokára olyan betegeket fog kezelni, akiknek bizonyos enzimből nincs elég, és az mRNS-t arra használják majd, hogy ezt az enzimet kódolva a hiányt pótolják”. Mint mondta, „ha az RNS-t sikerül bevinni a jelenleg nagyon drága fehérjealapú terápiákba, akkor olcsóbbá lehet majd ezeket tenni”.
Ezen kívül a rákgyógyítást, a gyulladásos betegségeket, a szívelégtelenséget és azt is említette, hogy a cukorbetegek sose gyógyuló sebeibe vittek be olyan RNS-t, amelyik „készített egy fehérjét, aminek hatására a beteg szervezetében új véredény képződött, és így meggyorsult a gyógyulása”.
„Ha szeretik a reflektorfényt, akkor legyenek riporterek vagy színészek, ha utasításokat szeretnek követni, akkor menjenek katonának. Nem mindenkinek való a kutatói pálya, de ha szeretnek problémákat megoldani, akkor ez egy nagyszerű dolog” – üzente Karikó a jövő kutatóinak.
Összegzésként Selye Jánost, a stresszkutatás világhírű orvosbiológus úttörőjét idézte, aki szerint arra érdemes csak koncentrálni, amin tudunk változtatni - amin nem, azzal nem foglalkozunk.
Az alábbi videóban a Karikó Katalinnal a Magyar Tudományos Akadémián folytatott teljes pódiumbeszélgetés látható.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
