Sem a nemi, sem a társadalmi osztályok szerinti sztereotípiáknak nem dől be a nagy nyelvi modell (LLM), ha depresszióról van szó. A legtöbb, depressziós tüneteket mutató páciens a háziorvosának jelzi először a problémát, de gyakran nem kapnak megfelelő segítséget az ellátórendszer hiányosságai és a sztereotípiák miatt. A ChatGPT bevetésével töltenék be az űrt izraeli kutatók.

A ChatGPT-t számos alkalmazásban próbálták már ki, és a hétköznapi használat mellett jól teljesített a kreativitásteszten, letette az orvosi szakvizsgát és átment a világ egyik legjobb üzleti egyetemének záróvizsgáján is. A tünetek, a kórtörténet és a laboreredmények ismeretében pedig már diagnosztizálni is képes az algoritmus. Ezzel támogathatja az orvosokat, kritikusai szerint viszont még jó darabig nem fogja kitúrni a hús-vér doktorokat a rendelőkből.

A depresszió kezelési protokollját azonban még az orvosoknál is jobban követheti – ráadásul mindennemű elfogultság nélkül – a nyelvi modell. A ChatGPT egy, a Family Medicine and Community Health című folyóiratban közzétett tanulmány szerint az alapellátás orvos-beteg kapcsolatában jellemző torzítások nélkül nyújtott támogatást az érintetteknek egy kísérletben.

Egy közel 1300 főt számláló, 73 százalékban nőkből álló francia minta alapján készítettek esetkártyákat a kutatók, amelyekkel a nyelvi modell működését vizsgálták. Az esetek között voltak enyhe, középsúlyos és súlyos depressziós példák is, és a vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy a ChatGPT milyen kezelési módot ajánl fel nekik a tünetek súlyosságától függően.

Az algoritmus főleg az enyhe és középsúlyos esetekben remekelt: míg a háziorvosoknak alig 4 százaléka ajánlott kizárólag pszichoterápiát az enyhe depresszióval küzdő pácienseknek, addig a ChatGPT tartotta a szakmai protokollt és legalább 95 százalékban ezt a kezelési módot javasolta számukra. Az orvosok nagyobb része ezzel szemben vagy kizárólag gyógyszeres vagy kombinált (pszichoterápiás és gyógyszeres) kezelést javasolt ezeknek a betegeknek.

A súlyos depresszióval küzdő betegek számára az orvosok 44,5 százaléka kombinált terápiát javasolt, de a ChatGPT 4 pedig már 100 százalékban ezt írta elő nekik a klinikai irányelveket maximálisan betartva.

Eltérés mutatkozott abban is, hogy milyen gyógyszereket javasolnak az orvosok és az algoritmus. A háziorvosok gyakrabban írtak fel szorongásoldókat az antidepresszánsok mellé vagy azok helyett, a ChatGPT viszont többször választott kizárólag antidepresszívumot a kezeléshez.

A legfontosabb különbség azonban az volt, hogy az alapellátásban tapasztalható sztereotípiák nem jelentkeztek, ha a ChatGPT javasolt kezelést: sem nemi, sem társadalmi osztály szerint nem mutatkozott eltérés a javasolt kezelési protokollokban.

A kutatók szerint a ChatGPT-terápia és diagnosztika korlátait a súlyos esetek jelentik, de etikai kérdéseket is felvethet az, hogy valaki egy algoritmustól kap támogatást a pszichés problémával való megküzdésben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: