A világ legtöbb országában nem ismeretlenek az állatjogok: az Állati Jogok Egyetemes Nyilatkozatát például 1989-ben fogadta el a Nemzetközi Állatvédő Liga, de korábban is voltak hasonló törekvések. A pontos szabályozás országról országra változik, Spanyolországban például minden állatot érző lénynek nyilvánítottak, Nagy-Britanniában pedig a gerincesek mellett a polip, a homár és a garnéla is különleges védelemben részesül, az indoklás szerint azért, mert „bonyolult központi idegrendszerrel rendelkeznek, és képesek fájdalmat, élvezetet, éhséget, szomjat (stb)” érezni. Egy valami közös a szabályozásban: az állatok nem szavazhatnak.

Ioan-Radu Motoarcă chicagói jogász-filozófus szerint pedig ennek nem lenne semmi akadálya, sőt, ha az állatok, vagy legalábbis az állatok egy bizonyos csoportja szavati jogot kapna, az az állatvédelem ügyének és az embereknek is jót tenne (Motoarcă egyébként a brit Rowan Egyetemen tanít filozófiát).

Az állatok természetesen nem maguk szavaznának, hanem a képviselőiken keresztül, így az amazóniai papagájok ugyanúgy beleszólhatnának az őket érintő kérdésekbe, mint ahogy a disznók, tehenek és csirkék is dönthetnének az őket érintő szabályozásokról.

Társadalmi vita

Motoarcă szerint ezzel sokkal jobb körülményeket lehetne teremteni az állatok számára, mint a meglévő állatvédelmi törvényekkel, mert nem csak olyan általános érvényű tiltásokból állna, mint a felesleges szenvedés okozásának tilalma, hanem jóval finomabb szabályozást tenne lehetővé. A jogász érvelése szerint az állati szavazójog bevezetése még abban az esetben is plusz értékkel bírna, ha a képviselőik a szabályozás megvitatása után egy ugyanolyan tartalmú törvényt fogadnának el, mint mondjuk az előbb említett egyetemes állatjogi nyilatkozat.

Motoarcă szerint az ötlet nem olyan lehetetlen, mint amilyennek tűnik, de ahhoz épp elég abszurd, hogy felkeltse a politikusok érdeklődését, és cselekvésre sarkallja őket. Ha elismerjük, hogy az állatoknak vannak alapvető jogai, azok szavazás nélkül is megilletik őket, de a fájdalommentes halálhoz való jog még nem az állat jólétéről szól.

A jogász épp ebben vár javulást a javaslattól, abban pedig szerinte semmi új sincs, hogy a jogaikat nem saját maguk, hanem a képviselőik érvényesítik: ez történik akkor is, ha egy jogilag cselekvőképtelen személy helyett a képviselője jár el az ő érdekében.

Motoarcă nem megy bele a jogi szabályozás részleteibe, ezért az sajnos nem derül ki az elméletet ismertető blogposztból, hogy vajon akkor minden marhának külön jut-e képviselő, vagy csak egy egész gulya szavazhat-e a jogairól.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: