Egy múlt héten elfogadott törvény értelmében már a polgári törvénykönyvben is érző lényeknek ismerik el az állatokat Spanyolországban, méghozzá különösebb megkötések nélkül: azon kívül, hogy mostantól például egy válópernél nem vagyontárgynak, hanem érző lénynek kell tekinteni a kutyát, a vadállatokat is hasonló jogok illetik majd meg.

Az országban eddig csak a büntető törvénykönyvben tértek ki az állatokra, ezen belül is az állatkínzásra, a jog máskülönben tárgyakként kezelte őket. Ez María González Lacabex állatvédő aktivista szerint azt is jelentette, hogy a törvény előtt egy kutya pont ugyanolyan vagyontárgynak számított, mint egy lapostévé, de ennek most már vége: vitás esetekben a bíróságnak már az állatok érdekeit is figyelembe kell vennie.

A törvényt a spanyol törvényhozás alsóházának legtöbb képviselője megszavazta, egyedül a szélsőjobboldali populista Vox párt emelt szót ellene. Ángel López Maraver, a párt képviselője, a Spanyol Vadászszövetség egykori elnöke szerint a törvény „őrület, hülyeség, nonszensz”, mivel „dehumanizálja az embereket és emberi jogokat akar juttatni az állatoknak”.

Csak az ember ismeri fel a szenvedést

Gillermo Díaz jogász szerint ez egy fontos lépés a spanyol jogban, mivel „csak az ember képes felismerni mások szenvedését, így erkölcsi kötelessége is megelőzni ezt a szenvedést”. A törvény általánosságban csak az állatokra hivatkozik, nem tesz különbséget a házikedvencek és a vadállatok között, az viszont még nem egészen világos, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, így például milyen jogok illetik majd meg a szöcskéket, csigákat és piócákat.

A törvénytervezetet először 2017-ben nyújtották be, de csak múlt héten fogadták el. A döntést Juantxo López de Uralde, az Unidas Podemos párt képviselője már csak azért is fontos erkölcsi mérföldkőnek nevezte, mert Spanyolroszágban évente 200 ezer állatot hagynak magára, így most már az ő védelmükről is gondoskodik a jog. Más képviselők az illegális állatkereskedelem és a feketepiac visszaszorítását várják a döntéstől. Az állatok elleni erőszak, a menhelyeken uralkodó embertelen állapotok és az állatkínzás komoly problémát jelentettek az országban, ráadásul a szabályozás régiónként is eltérő volt, így olyan vidék is akadt, ahol a megunt állatot jogszerű volt elpusztítani is, ezért az állatvédők komoly győzelemként ünnepelték a lépést.

Legutóbb Nagy-Britanniában hoztak hasonló döntést, itt májusban nyújtották be azt az állatjóléti törvényjavaslatot, amely a gerinces állatokat az érző lények közé sorolta és különleges jogokkal védte. A tervezetet az akkori formájában sokan hiányosnak találták, így novemberben kibővítették a védendő állatok listáját, így a Londoni Egyetem akciócsoportja végül a homárokat, garnélákat, mászórákokat, polipokat, tintahalakat és kalmárokat is érző lényekké nyilvánította.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: