Megfejtették az egyiptomi páviánmúmiák százéves rejtélyét
Régészek közel 120 évvel ezelőtt mumifikálódott galléros páviánokra (Papio hamadryas) bukkantak az egyiptomi Luxor közelében található Királyok völgyének nyugati részén, amit a sírhelyek falain talált páviánábrázolások miatt Majmok völgyének is neveznek.
A leletek azért hozták zavarba a régészeket, mert a pávián nem őshonos Egyiptomban, és annak sincs nyoma, hogy valamikor a múltban élt volna a régióban. Korábbi feltételezések szerint a mumifikálódott páviánok áldozati adományok lehettek – Thot, az írás, a bölcsesség és a tudományok istene egyes ábrázolásokon pávián formájában jelenik meg.
Az eLife folyóiratban megjelent friss kutatás szerint a páviánokat távoli régiókból importálhatták, és fogságban tartották őket az ókori Egyiptomban, mielőtt mumifikálták az állatokat. Azt is megállapították, hogy a páviánok tűéles szemfogait már életük korai szakaszában eltávolították, de mivel azokra idáig egy sírhelyen se bukkantak a környéken, nem tudni, milyen funkciót láthattak el, vagy hogy egyáltalán már Egyiptomban vették ki azokat, vagy ott, ahonnan az állatok származtak.
Az új tanulmányban tíz példányt vizsgáltak a Konstanzi Egyetem kutatói, de csak az egyikből sikerült DNS-mintát kinyerni – ezt a múmiát az ókori Egyiptom Későkor nevű időszakára, i. e. 800 és 500 közé datálták. Az összehasonlító genomelemzés kimutatta, hogy a mumifikálódott állat Afrika északkeleti részéről (Afrika szarva) származott, méghozzá egy olyan egyed DNS-ével mutatta a legnagyobb hasonlóságot, amely Eritrea part menti régiójában élt – ott, ahol az ókori kikötőváros, Adulis állt.
Csakhogy Adulis első említése a történelemben jóval későbbre, az i. e. 3. századra esik. A kutatók ezért korabeli írásos emlékekben keresték a páviánok lehetséges eredetét, és a szövegekben Punt földjére találtak utalásokat. Ezt a név gyakran szerepel a kor írásos és művészeti leleteiben, de pontos helyét máig nem tudták azonosítani. A kutatást vezető Gisela Kopp ezért úgy gondolja, még egy történelmi rejtélyt megoldottak a vizsgálat során:
„Az általunk vizsgált példány kronológiailag illeszkedik az utolsó ismert expedíciókhoz Punt földjére. Földrajzilag azonban Adulishoz illik, ami évszázadokkal később szintén főemlősök kereskedőhelyeként volt ismert. Feltételezésünk szerint Punt és Adulis ugyanannak a helynek két különböző elnevezése, amit különböző időpontokban használtak.”
Kopp a Business Insidernek elmondta, az továbbra is tisztázatlan, hogy az egypitomiak hogyan szereztek tudomást a távolban élő páviánokról, és hogy milyen módszerrel vitték be azokat a birodalomba. A műalkotásokon való ábrázolásuk alapján azonban úgy gondolja, természetes környezetükben kellett, hogy lássák az állatokat: „Annyira eltalálták a testtartásuk és különböző viselkedésformáik ábrázolását, hogy biztosan megfigyelték őket a természetes élőhelyükön, de nem tudjuk miért, vagy hogyan.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: