A világon először madárinfluenzának ellenálló csirkéket hoztak létre génszerkesztéssel
A világon első alkalommal sikerült brit kutatóknak génszerkesztési technológiával létrehozni olyan szárnyasokat, amelyek részben ellenállók a madárinfluenza vírusával szemben. Az erről beszámoló tanulmány kedden jelent meg a Nature Communications folyóiratban.
A kutatócsoport szerint a betegségeknek ellenálló csirkék kifejlesztése fontos lépés ahhoz, hogy sikerüljön visszaszorítani a madárinfluenzát, amelynek az Egyesült Államokban az elmúlt két évben több mint 50 millió szárnyas esett áldozatául – vagy a betegség miatt, vagy amiatt, hogy a terjedés megakadályozására az egyetlen mód a fertőzött állomány leölése. Európában tavaly mintegy 37 országban szintén közel 48 millió szárnyast kellett levágni, ebből csak Németországban kétmilliót, de Magyarországon is pusztított az eddigi legnagyobb járvány.
Génmódosított tojásokból egészséges csirkék
A madárinfluenzának ellenállóbb fajtát a brit kutatócsoport a jelenlegi kísérletben úgy hozta létre, hogy csírasejtekben, vagyis hímivarsejtekben végzett el genetikai módosításokat, majd ezeket a sejteket tyúktojásokba injektálta. Az ANP32A nevű gén, amelyet a CRISPR-technológiával megváltoztattak, egy olyan fehérje, amely a gazdasejtet megtámadó influenzavírus osztódását támogatja, mondta Wendy Barclay, a tanulmány egyik vezető szerzője. Ezzel a kutatók azt igyekeztek elérni, hogy a vírus ne osztódhasson ennek a génnek a segítségével. Barclay szerint ez a stratégia nem csupán a H5N1 vírus, hanem bármelyik efféle vírustörzs esetén használható.
A génmódosított tojásokból aztán kikeltek a csirkék, amelyeket a kutatók más példányokkal házasítottak össze, hogy megfigyelhessék a génmódosított szárnyasok növekedését, viselkedését, egészségét és azt, hogyan örökítik tovább a tulajdonságaikat. Amikor megállapították, hogy a génszerkesztés nem ártott a csirkék növekedésének, kipróbálták, mennyire ellenállók a madárinfluenzának.
A kutatók génszerkesztett és hagyományos csirkéket is megfertőztek a madárinfluenza alacsony dózisával, és összeeresztették egy zárt közegbe a madarakat. A kísérlet eredményeképpen azt állapították meg, hogy a génszerkesztett csirkék „szinte teljesen” ellenállók voltak a fertőzéssel szemben.
Olcsóbb és hatásos megoldás lehet
A madárinfluenzának ellenálló fajták kinevelése amiatt lehet jó megoldás, mivel jelenleg a gazdáknak szegényes az eszköztára a fertőzés kezelésére. Az állatokat tarthatják zárt helyen, hogy ne találkozzanak vadon élő szárnyasokkal, amelyek terjeszthetik a vírust, vagy beolthatják a teljes állományukat, ami időigényes, költséges és nem is annyira hatásos a madárinfluenza újabb és újabb felbukkanó törzsével szemben.
Mivel a génszerkesztés elméletileg a madárinfluenza összes törzsével szemben védelmet nyújthatna, ez nem csupán a gazdáknak lenne előnyös megoldás, hanem csökkenthetné annak kockázatát, hogy a madárinfluenza-vírus emlősökre is átterjedjen.
Mindenesetre a kutatók már figyelmeztettek is arra, hogy a génszerkesztéssel óvatosan kell bánni, mert rengeteg nem kívánt következménnyel járhat - egy ilyennel pedig már a tanulmányt jegyző kutatók is találkoztak. Amikor a kutatók a madárinfluenza vírusának magasabb dózisának - vagyis ezer helyett egymillió egységnek - tették ki a csirkéket, a fertőzés az állatok felénél mutatkozott, ráadásul amikor megvizsgálták ezeket a csirkéket, kiderült, hogy szervezetükben mutálódott a vírus. A laboratóriumi vizsgálatok során ez az új vírus nem tűnt veszélyesnek az emberre, de a kutatók szerint van valamekkora esély arra is, hogy ennél fenyegetőbb mutációk is keletkezhetnek.
Más kutatók arra is figyelmeztettek, hogy meg kell vizsgálni, milyen hatással vannak a génszerkesztett csirkék a környezetre, az ökoszisztémákra, és milyen hatással lehetne az emberre, ha ilyen csirkéket fogyaszt. Emiatt úgy vélik, a technológia előtt még hosszú út áll, mielőtt kiengedhető lenne a laboratóriumból.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
