Prompt engineering. Ez ma a legtöbbeknek még inkább csak egy közepesen bonyolult angol kifejezés, de hamarosan minden szakmai önéletrajz elengedhetetlen része lesz. A generatív mesterséges intelligencia (AI) eszközei, a chatbotok vagy a képgenerátorok számos munkakörben segíthetnek, de ahhoz, hogy például a ChatGPT olyan válaszokat adjon, amik ténylegesen hozzájárulnak a teljesítményjavuláshoz, meg kell tanulni jól promptolni őket.

Tisztázzuk gyorsan az alapokat: a prompt az a parancs, amit megadunk az adott AI-eszköznek. ChatGPT esetén ez lehet egy kérdés vagy egy utasítás, a DALL-E képgenerátornál pedig az a leírás, amiből szeretnénk, hogy képet alkosson nekünk. A prompt lehet beszélt nyelven megfogalmazott kérdés vagy technikai elemekben bővelkedő felsorolás is, és a kívánt eredmény (a ChatGPT válasza vagy a DALL-E által megjelenített kép) minősége nagy mértékben függ attól, hogy mennyire sikerült tisztán megfogalmazni a promptot. A nagy nyelvi modellek (például az OpenAI által fejlesztett GPT) sajátossága, hogy nem feltétlenül a programozói alapossággal megszerkesztett, szuperpontos utasítássorozat megadása esetén kapjuk a legjobb válaszokat, hiszen a természetes nyelven kiképzett modell az egyszerű kérdésekre is képes kreatívan reagálni. A prompt engineering tehát annak a művészete, hogy miként lehet a leghatékonyabb módon kicsalni a kívánt információt a mesterséges intelligenciából.

A Harvard Egyetem vezetésével végzett friss kutatás szerint minden tudásalapú munka 40 százalékkal hatékonyabban végezhető a ChatGPT felhasználásával. Ebben a kutatásban három csoportra osztották a résztvevőket: a kontrollcsoportban nélkülözték az AI-t, a második csoport a GPT–4 modellt használó chatbotot használta a megadott feladatok elvégzésére, míg a harmadikban szintén a GPT–4-et alkalmazták, de ennek a csoportnak a tagjai kaptak egy kis gyorstalpalót prompt engineeringből. A kontrollcsoporthoz képest a második csoport 38 százalékkal jobban és 18 százalékkal gyorsabban oldotta meg a feladatokat, míg az extra prompt-oktatásban részesülő csoport 42,5 százalékkal teljesített jobban, és 30 százalékkal végzett gyorsabban. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a ChatGPT megfelelő használatával bizonyos munkakörökben egy 8 órás munkanapot akár 6 órásra is lehet csökkenteni minőségromlás nélkül.

És ha a helyes promptolás ennyire létfontosságú készség az AI világában, akkor ezt valakinek tanítania is kell. Bár online tanfolyamok, sőt élőben történő képzések is indultak már Magyarországon a prompt engineeringről, ezek általában vagy valamilyen speciális területre (reklámszövegírás, keresőoptimalizálás) koncentrálnak, vagy még az is homályos, hogy pontosan milyen képesítést adnak. Az egyetemek pedig közben ha lassan is, de ébredezni látszanak. A kecskeméti Neumann János Egyetem november közepén jelentette be együttműködését az eddig online ChatGPT-kurzusokat kínáló magyar startuppal, a Promptmasterrel, és a megállapodás értelmében 2024 tavaszán itt indulhat el az ország első dedikált prompt engineering kurzusa, míg az ELTE Informatikai Karán (IK) elsőként az oktatókat képzik ki, és tavasszal kezdik el beépíteni a tananyagba a chatbot használatát.

Az ELTE oktatóit most oktatják a ChatGPT-re, hogy tavasztól ők is tudják oktatni

Bár a világon több oktatási intézmény első reakciója a generatív AI-eszközökre – elsősorban a ChatGPT-ben rejlő csalási potenciál miatt – a tiltás volt, mások felismerték bennük a lehetőséget. „Eszünkbe sem jutott, hogy meg kellene akadályozni [a ChatGPT] használatát, inkább azon dolgoztunk, hogy kitaláljuk, hogyan lehet a hatékony tanulásban, fejlesztésben és munkában felhasználni” – mondta a Qubitnek Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE IK Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense.

Turcsányi-Szabó egyben az oktatási innovációért felelős dékáni biztos pozícióját is betölti, így hivatalból keresi az új tanítási és tanulási lehetőségeket, és nála nem is a ChatGPT-vel kezdődött a történet; már 2020-tól végzett olyan chatbotfejlesztéseket doktorandusz hallgatóival, amiknek az eredményeit később az oktatásban igyekeztek alkalmazni a kurzusok kiegészítéseképpen. Aztán az OpenAI chatbotja persze borított mindent.

„Amikor megjelent a ChatGPT 3.5, ami hatalmas port vert fel, készítettünk egy összehasonlító publikációt, és áttértünk ennek a vizsgálatára” – mondta Turcsányi-Szabó, aki már februártól kezdve alkalmazza különböző szinteken a ChatGPT-t az óráin. A kutatásmódszertan kurzuson például nagy segítséget nyújthatnak a kérdésformálást érintő tanácsai, míg szoftvertechnológia órán már olyan eszközöket fejlesztenek a hallgatókkal a munkát megkönnyítő promptok használatával, amiket aztán az oktatásban lehet felhasználni.

Azt az ELTE docense is tapasztalta, hogy ugyan már szinte mindenki kipróbálta a chatbotot, a többség meglehetősen szkeptikus. Turcsányi-Szabó szerint azonban ez csak annak köszönhető, hogy még nem igazán tudják használni: „Ugyanúgy járnak most is a fiatalok, mint anno az internet megjelenésekor. Nem tudják, hogy milyen kérdéseket hogyan kell feltenni, hogy megkapják a kívánt információt.” Mint elmondta, az egyes műhelyfoglalkozások után, ahol megtanulhatják, hogyan kell hatékonyan promptolni a ChatGPT-t, a legtöbb hallgató már pozitívan áll a technológiához. „Úgy gondolom, ez egy régóta várt és nagyon jó eszköz minden szinten, csak meg kell tanulni helyesen használni a problémamegoldásban, és nagyon kritikusan kell szemlélni a válaszait” – mondta az egyetemi docens.

A tavaszi félév során, valamint a nyári egyetemeken végzett kísérletek után az ELTE IK dékánja azzal bízta meg Turcsányi-Szabó Mártát, hogy állítson össze egy prompt engineering kurzust, amelynek az előkészítését már a 2023. őszi félévben megkezdhetik. A stratégia szerint először az egyes tanszékek egy-egy képviselője végzi el a képzést, hogy aztán ezt a tudást továbbadhassák a kollégáiknak, és persze a hallgatóknak. Az őszi félév célja, hogy a tanárok kialakítsák saját stratégiájukat arra, hogy miként építik be a tananyagba a ChatGPT használatát. Ezután januárban készül egy felmérés a résztvevőkkel, és az eredmények alapján a tavaszi félévre már módosítani is kell a kurzusleírásokat, és el kell kezdeni az AI-eszközökkel történő tanítást.

„Az egyetemen kidolgozott általános MI-irányelv lényegében úgy szól, hogy »ne használd, csak ha az oktató megengedi!«. És most még persze az van, hogy az oktató nem engedi meg, mert egyelőre nem is nagyon tudja, mi az, amit meg kellene engednie” – mondta Turcsányi-Szabó, aki arra is rámutatott, hogy bár akadémiai szinten gyorsan igyekeznek alkalmazkodni az új technológiához, mire elkezdik tanítani, a munka világában már-már alapkövetelmény lesz a jó promptolás. „Én mesterfokon tanítok a legtöbbet, és ott nem találkoztam olyan hallgatóval, aki ne használta volna [a ChatGPT-t]. A többségük dolgozik is valahol, és kevés kivételtől eltekintve a többségük munkájában kifejezetten elősegítik a használatát, és elő is fizetik őket különböző szolgáltatásokra” – mondta a docens. Hozzátette: „Mi mindenképpen haladni szeretnénk a korral, és a hallgatókat felkészíteni az életre.”

Kecskeméten indul az ország első önálló ChatGPT-kurzusa

„Most azért állok itt, hogy elindítsuk az ország első hivatalos egyetemi ChatGPT-képzését, ami nemcsak itthon, de a világon is az elsők között van” – mondta november közepén Kecskeméten a Promptmaster társalapítója és vezérigazgatója, Szabó Dávid. A fiatal cégvezető szerint a promptolás ma még lehetőséget jelent a munkaerőpiacon, de hamarosan már elvárás lesz, így egy jó prompt engineering tudás a következő években többet ér majd, mint egy nyelvvizsga. Alapítótársa, a cég operatív vezetéséért felelő Tálas Dávid szerint a promptolás olyan kulcskompetencia lesz, mint az internethasználat vagy a Word és az Excel kezelése.

A Promptmaster online ChatGPT-oktatási platform 2023 márciusában indult, és azóta 47 ország több mint 8000 diákja vette igénybe a szolgáltatásait. Kecskemétre nemcsak a szintén magyar Neuron Solutionsszel közösen megalkotott, a ChatGPT mindennapi használatát segítő kurzussal készültek, hanem azt is bejelentették, hogy a Neumann hallgatói személyre szabott AI-alapú tanársegédet vehetnek igénybe tavasztól, amely a hét minden napján 24 órában rendelkezésre áll, hogy úgy magyarázza el a tananyagot, ahogy arra az adott diáknak szüksége van.

A Promptmaster korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) is együttműködést kötött, hogy a magyar felsőoktatásban tanuló diákok egyetlen dollárért hozzáférhessenek az edukációs platformhoz. Ennek keretében azt ígérik, hogy „átlagosan 4-500 óra alatt kitapasztalhatod, hogy készül egy jó ChatGPT prompt. Vagy eljuthatsz ugyanerre a szintre 4 óra alatt a Promptmaster Prompt Engineer képzésével.” Szabó szerint nagy szükség van erre a szemléletváltásra az egyetemi szektorban, és alaposan megdicsérte a Neumann János Egyetemet, amiért elsőként mer belevágni az önálló, akkreditált ChatGPT-képzésbe – ami egy szabadon választható, 2 kredites kurzus formájában lesz elérhető.

„Hogyan tudnak az oktatási intézmények felkészíteni minket egy ismeretlen világra? Hogyan tudják tartani a lépést a világgal? A mesterséges intelligencia és a technológiai szingularitás víziója átalakítja a világról alkotott képünket. Folyamatosan termeljük az információt, és ahhoz, hogy az egyetemek a tudás helyett, ami ma már korlátlanul a rendelkezésünkre áll, képességeket és bölcsességet tudjanak átadni a diákoknak, változás kell. Át kell, hogy alakítsuk azt, ahogy a világról tanulunk, tanítunk. A saját tapasztalatom mondatja velem azt, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak egy eszköz, hanem egy új korszak kezdete az oktatásban. Nem kiváltjuk az embert, hanem kiegészítjük azt. A professzor bölcsessége nélkül semmit nem ér a gép tudása. Így tudjuk a jövő generációit felkészíteni egy olyan világra, amit még mi sem tudunk elképzelni”

– mondta Szabó az együttműködést bejelentő sajtótájékoztatón.

A tanárokat is segítheti, de az egyetemek még küzdenek a technológiával

Azt már persze az OpenAI is felismerte, hogy a nagy nyelvi modellek nemcsak a tanulást, de a tanítást is megkönnyíthetik. A cég a Khan Academyvel közösen fejlesztette ki a Khanmigo nevű oktatási asszisztenst, amelytől a diákok bármikor kérdezhetnek feladatmegoldás közben, és a Khanmigo úgy van beállítva, hogy ne árulja el a megoldást, hanem inkább rávezető kérdéseket tegyen fel.

A Promptmaster tanársegédje ezt az alkalmazást honosíthatja meg, de ahogy a magyar szakemberek is egyetértenek abban, hogy az esetenként pontatlan információkat generáló AI válaszait kritikusan kell szemlélni, úgy a Khanmigo fejlesztői is arra kérik a felhasználókat, hogy jelezzék, ha hibás válaszokat ad az asszisztens. Collin Lynch, az Észak-Karolinai Állami Egyetem oktatásinformatikai szakértője a Nature-nek elmondta, hogy a pontatlanságok, hallucinációk kiküszöbölése mellett az a legfontosabb feladatuk a chatbotok fejlesztőinek, hogy eltalálják a beszélgetés megfelelő hangnemét: „Az érzelmek kulcsfontosságúak a tanuláshoz. Abszolút tönkre lehet tenni valakinek a tanulás iránti érdeklődését azzal, hogy rosszul segítesz neki.”

És hogy milyen területeken lehet majd leginkább elhelyezkedni a ChatGPT-s skilljeinkkel? Ahogy arra Szabó Dávid is hivatkozott a Forbesnak adott interjújában, a generatív AI a McKinsey kutatása szerint a sales, a marketing, az ügyfélszolgálatok, illetve a kutatás és szoftverfejlesztés területén tudja a legnagyobb hozzáadott értéket szállítani. De szintén gyakran emlegetett példa a Bostoni Gyermekkórház is, ahova épp most szeptemberben vették fel az első embert prompt engineer munkakörbe – tőle azt várják, hogy klinikai tapasztalatával és technológiai készségeivel hatékonyabbá varázsolja a kórház munkafolyamatait az AI segítségével.

Miközben az oktatási vezetők kezdenek ébredezni a kezdeti sokkból (a ChatGPT-t az elsők között betiltó Hongkongi Egyetemen ma már tanítják a chatbot használatát), az akadémiai dolgozók alapélménye azért összességében még mindig az, hogy az intézmények nem igazán tudnak mit kezdeni a technológiával. Ahogy Mariët Westermann, a New York-i Egyetem abu-dzabi kirendeltségének kancellár-helyettese fogalmazott néhány napja a Times Higher Education oktatási szakportálon: „Egy tudományos találkozón nemrég megkérdezték tőlem, hogyan fogják az egyetemek használni a generatív AI-t 2030-ban. Jót mosolyogtam, mivel a legtöbb egyetemnek arról sincs fogalma, hogyan kezelje a mesterséges intelligenciát ebben a félévben, nemhogy hét év múlva.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: