A fejlődő országok szegényei nem érdeklik a mesterséges intelligenciát
Szegénység, éhezés, vízhiány, háborúk, egyenlőtlenségek és még számos ilyen alapvető globális problémát nem vesz kellő hangsúllyal figyelembe a mesterséges intelligencia (MI) etikusnak szánt, úgynevezett emberközpontú megközelítése sem – állítják a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia tanszékének kutatói.
Vicsek Lilla és Tóth Tamás a Bolognai Egyetem, a Northwestern Egyetem, a Marylandi Egyetem, a Stanford Egyetem és az Utrechti Egyetem MI-kutatással foglalkozó publikációt elemző, az Algomethric Ethics című kötetben megjelent tanulmánya szerint nem csak az a gond, hogy „minden intézmény egyedien használja az emberközpontú mesterséges intelligencia fogalmát” – olvasható a Corvinus sajtóközleményében.
Vicsek és Tóth szerint „az elemzett szövegekben gyakran homogén csoportként kezelik az emberiséget, és azt feltételezik, hogy minden társadalom ugyanazokkal a problémákkal küzd, pedig a társadalmak különböző szegmenseiknek eltérő érdekeik és igényeik lehetnek és a különféle régiókban gyakran különböző gondokkal szembesülnek”.
Ráadásul, az emberközpontú mesterséges intelligenciával foglalkozó írások alapvetően a jómódú, globális észak szükségleteihez igazodnak. „Bár a vizsgált intézetek a helyi, nemzeti határokon belüli marginalizált közösségek kihívásait gyakran számontartják, de országközpontúak: általában figyelmen kívül hagyják a globális dél elfogadhatatlan életkörülményeit, a szegény régiókban jelen lévő problémákat, például a vízellátás hiányát, az éhezést, a veszélyes munkahelyeket, a betegségeket és a háborúkat, amelyek Afrika jelentős részét, valamint Ázsia és Dél-Amerika nagy részét érintik”.
„Jelenleg az iparági szereplők csak annyit foglalkoznak az etikai, humanitárius hatásokkal, amennyit a nyilvánosság és a befektetők minimálisan elvárnak tőlük. Azért fontos kutatni az emberközpontú MI vízióit, mert ezek az elvárások irányíthatják és koordinálhatják az MI-ért felelős szereplők tevékenységét. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az együttműködések átláthatóak, a részletek érthetőek és megismerhetőek legyenek, enélkül nincs esély a változásra. A globális észak vállalataiban és intézeteiben pedig ott van a szükséges erőforrások ahhoz, hogy a globális kihívásokra méltányos, demokratikus megoldásokat találjanak, ezt tudatosítani kell” – idézi a közlemény Vicsek Lillát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: