A Nature nemrégiben megjelent elemzése szerint minden eddigi rekordot megdöntött a visszavont tudományos publikációk száma 2023-ban: míg tavaly a 6000-et sem érte el a számuk, idén december 8-ig már tízezernél is többet kellett visszahívni a megjelent tanulmányok közül.

A visszavont publikációk közül legtöbb, 8000 cím a Hindawi kiadónál jelent meg. A cég a külső szakmai lektorokat érintő visszaélésekre hivatkozott, amikor bejelentette a tömeges visszavonást, a Wiley idén év végén mégis megvált a két éve felvásárolt vállalattól. A Hindawi elismerte, hogy tömegével jelentek meg nála kamu publikációk, és megígérte, hogy a jövőben alaposabban ellenőrzi majd a szerkesztők és szerzők hátterét, valamint a publikációra benyújtott szövegek minőségét is.

A probléma nem csak a Hindawit érinti, hanem minden más kiadót is. Richard Van Noorden, a Nature elemzője szerint ha az eddigi mértékben növekszik a hamis vagy plagizált publikációk száma, hamarosabb több lehet belőlük, mint valódi kutatásokból.

Publikálj vagy pusztulj!

A helyzetet súlyosbítja az évek, sőt, évtizedek óta elterjedt „publikálj vagy pusztulj!” néven emlegetett jelenség is: a kutatók a darabszám iránti hajszában jobb esetben a publikációk minőségéből adnak lejjebb, rosszabb esetben plagizálnak vagy csalnak.

Arányait tekintve az elmúlt húsz évben a legtöbb visszavont tanulmányt Szaúd-Arábiából nyújtották be, az országot a nem túl hízelgő rangsorban Pakisztán és Oroszország követi. Kína a konferenciaanyagok nélkül a negyedik helyre szorult, ha ezeket viszont kiveszik a számításból, az első helyet kapja.

Egy 2019-es svájci kutatás szerint akkor még Kínához volt köthető a legtöbb problémás publikáció, igaz, a Nature mostani elemzése szerint akkor nagyjából negyedannyi publikációt vontak vissza, mint idén.

Ez – legalábbis részben – a mesterséges intelligencia elterjedésének is köszönhető. A Hindawi elemzéséből kitűnik, hogy a plágium mellett a ChatGPT-vel és hasonlóval íratott publikációk is komoly problémát jelentenek, de az erre szakosodott tanulmánygyárak szolgálatait is sokan veszik igénybe. A kiadónál a vendégszerkesztők megbízhatósága jelentette az egyik legnagyobb problémát, ezért a Hindawi a jövőben nem jelentet meg több különszámot, amelyekhez jellemzően külsősöket alkalmaztak.

Van Noorden szerint mindez ráadásul csak a jéghegy csúcsa, a legnagyobb veszélyt pedig, mesterséges intelligencia ide vagy oda, a tanulmánygyárak jelentik. Önmagában az, hogy visszavonják a hiteltelen, manipulált vagy téves tanulmányokat, üdvözlendő, de még ezután is tudnak károkat okozni: tavaly derültki, hogy hamisított eredményekre alapozhatták az elmúlt 16 év Alzheimer-kutatásainak legnagyobb részét, és hiába derült már ki többször, hogy a kanyaró elleni oltás nem okoz autizmust (és hiába vonták vissza Andrew Wakefield erről szóló tanulmányát), még mindig akadnak olyanok, akik megbízható hivatkozási alapnak tekintik.