Állatkísérletekkel igazolták ír kutatók, hogy a társas helyzetekben mutatkozó szociális szorongás (SAD) egyik oka a bélflóra lehet – hasonlóan a depresszióhoz. Amennyiben a mikrobiom sérül, az kihatással lehet az emberek hangulatára, társas kapcsolataira vagy olyan emésztőrendszeri problémákhoz is vezethet, mint az irritábilis bél szindróma (IBS), írja a Guardian.

A korábbi kutatások már igazolták, hogy a szociális szorongással küzdő emberek mikrobiomja megváltozik, ez pedig hatással van az agyműködésre is. Hasonló folyamat játszódott le a kísérleti egerekben is: amikor szorongó emberek bélbaktériumait kapták meg, maguk is szociális szorongókká váltak és nőtt a stressz-szintjük.

John Cryan, a kutatást vezető professzor, a University College Cork (UCC) munkatársa azt nyilatkozta, az eredmények egyértelműen rámutatnak, hogy figyelni kell a mikrobiom és a bél egészségére a mentális egészség megőrzése érdekében is. Erre az odafigyelésre nem csak gyermekkorban, hanem felnőttként is szükségünk van.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsoport arról számolt be, hogy az egészséges és a szociális szorongástól szenvedő személyek mikrobiomja lényegi eltéréseket mutatott a DNS-elemzések alapján is. A székletmintákból nyert bélbaktériumokat az elemzéseket követően laboregerekbe ültették be, amiknek természetes bélflóráját antibiotikum-kezeléssel semlegesítették.

Ezután az egereket egy sor viselkedéses tesztnek vetették alá, például apró áramütéseket adtak nekik más egerek jelenlétében, majd ezt elhagyták és újra összeengedték az állatokat. Megvizsgálták továbbá az állatok ürülékét is: azoknak, amik szociális szorongásban szenvedő emberektől kaptak bélbaktériumokat, három baktérium szintje kimondottan emelkedett volt. Ezek az egerek ráadásul szorongók maradtak és a kísérletek után el is vesztették az érdeklődésüket a fajtársaik iránt.

A mikrobiom megváltozása mellett hormonális változásokat is regisztráltak az állatoknál. A kutatócsoport szerint ezek a megfigyelések utat nyithatnak új terápiák és terápiás szerek fejlesztése előtt. Cryan a lapnak a rostok és a fermentált élelmiszerek szerepét emelte ki az eredmények alapján.