A korábban gondoltnál legalább százezer évvel később lett két külön faj a neandervölgyi és a modern ember
Mindössze 408 ezer éve szakadt el egymástól a Homo sapiens neanderthalensis és a Homo sapiens sapiens törzsfejlődése – állítják a Tel Aviv-i Egyetem kutatói a BMC Genomic Data folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az IFL Science ismertetője szerint a kutatók a két faj genetikai családfáját elemezték statisztikai módszerekkel. A legutolsó közös ős kiderítésére fejlesztett számítógépes modelljükkel a rendelkezésre álló mitokondriális DNS-adatbázis időbeli egyezéseit, illetve eltéréseit vizsgálták. Eredményeik azt mutatják, hogy az eddigi filogenetikai módszerekkel meghatározott, 800 ezer évvel ezelőtti dátumnál jóval később vált el egymástól a két emberfaj evolúciója. De az izreali kutatók számítása az archeogenetikai módszerekkel kalkulált 500 ezer évvel ezelőtti dátumnál is későbbi elszakadást mutat.
Bár az izraeli kutatók kizárólag matematikai módszerekkel dolgoztak, a legújabb antropológiai, paleontológiai és archeogenetikai eredmények java részben alátámasztják az általuk megállapított szétválási időpontot. Az összetett társadalmakban élő, halottaikat rituálisan eltemető, komplex művészeti tevékenységet folytató neandervölgyiekről korábban már kiderült, hogy genetikailag 99,7 százalékban azonosak voltak a ma élő humánpoulációval, legfeljebb magasságuk, pontosabban alacsonyságuk, nehéz csontozatuk, zömök felépítésük és szélesebb medencéjük okán különböztek a modern emberektől.
A tudomány jelenlegi állása szerint a ma élő európaiak genomjából bizonyítottan 2 százalékot kitevő neandervölgyi gének tehetők felelőssé egyebek mellett az orr alakjáért és méretéért vagy a vírusokkal szembeni ellenállóképesség egyénenként és népcsoportonként eltérő mértékéért is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: