Mindannyian hibridek vagyunk: az emberi DNS neandervölgyi és gyenyiszovai géneket is rejt

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A hibridek két különböző csoporthoz tartozó taxon kereszteződéséből létrejött, mind a két szülő tulajdonságát hordozó élőlények. Hibrideket a növény- és az állatvilágban is találunk: a természetben legtöbbször egy fajon belül, alfajok, fajták keveredéséből jönnek létre. Attól függően, hogy melyik faj az apa, illetve az anya, gyakran külön nevet kapnak, és megjelenésükben is különböznek (pl. a lóöszvér és a szamáröszvér vagy a liger és a tigon az oroszlán-tigris hibridek esetén). 

A ma élő hibridek legtöbbje emberi beavatkozással jött létre, erre a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben számtalan példát látunk. Az állati hibridek gyakran terméketlenek – ennek legtöbbször a szülőállatok kromoszómaszámában fennálló aránytalanság az oka. Ezzel együtt néhány hibrid mégis képes termékeny utód létrehozására, és ezek gyakran olyan sikeresnek bizonyulnak, hogy a ma élő állatok nagy többségét is ők alkotják: ezek a háziállatok. Mint legújabban kiderült, az emberi genomban jócskán találunk neandervölgyi és gyenyiszovai, azaz más emberfajokból származó géneket is, ilyen értelemben valamennyien hibridek vagyunk.

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-onGoogle PodcastsonApple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Hallgass bele ezekbe is: