A hibridek két különböző csoporthoz tartozó taxon kereszteződéséből létrejött, mind a két szülő tulajdonságát hordozó élőlények. Hibrideket a növény- és az állatvilágban is találunk: a természetben legtöbbször egy fajon belül, alfajok, fajták keveredéséből jönnek létre. Attól függően, hogy melyik faj az apa, illetve az anya, gyakran külön nevet kapnak, és megjelenésükben is különböznek (pl. a lóöszvér és a szamáröszvér vagy a liger és a tigon az oroszlán-tigris hibridek esetén).

A ma élő hibridek legtöbbje emberi beavatkozással jött létre, erre a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben számtalan példát látunk. Az állati hibridek gyakran terméketlenek – ennek legtöbbször a szülőállatok kromoszómaszámában fennálló aránytalanság az oka. Ezzel együtt néhány hibrid mégis képes termékeny utód létrehozására, és ezek gyakran olyan sikeresnek bizonyulnak, hogy a ma élő állatok nagy többségét is ők alkotják: ezek a háziállatok. Mint legújabban kiderült, az emberi genomban jócskán találunk neandervölgyi és gyenyiszovai, azaz más emberfajokból származó géneket is, ilyen értelemben valamennyien hibridek vagyunk.

Darwinista podcastsorozatukban Kun Ádám evolúcióbiológus, ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, állandó szerzőnk és Mandl Péter orvos, a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatója kalauzol minket az élettudományok világában.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcastson, Apple Podcastson, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Az első adásban azt vizsgáltuk, hogy vajon hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk, a másodikban, hogy ugyan mitől és hogyan repülnek egyes állatok, a harmadikban, hogy milyen nemi determinációk működnek az állat- és növényvilágban, a negyedikben, hogy milyen autoimmun betegségeket gyógyít a reumatológus, az ötödikben, hogy hogyan definiáljuk az életet, a hatodikban hogy mi mindennel foglalkozik egy evolúcióbiológus, a hetedikben, hogy a homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés, a nyolcadikban a krónikus betegségeket és a leggyakoribb halálozási okokat.

Hallgass bele ezekbe is:

Sokan a vírusoktól rettegnek a leginkább, pedig a krónikus betegségekbe halnak bele a legtöbben

Darwin démonai podcast 2022. július 4.

A legtöbb krónikus betegség, különösen a demencia, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

A homoszexualitás az állatvilágban gyakran előforduló, nem természetellenes és nem patológiás viselkedés

Darwin démonai podcast 2022. április 3.

A homoszexualitás kialakulásában nevelési tényezőt nem azonosítottak, ma az anyai, méhen belüli hatások szerepét tartjuk fontosnak. A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.

Scheuring István: A saját nemükhöz vonzódók agya másképp működik, ami már az anyaméhben eldől, és a következő generációra is kihat

Qubit Podcast podcast 2022. július 22.

A homoszexualitás azért lehet olyan elterjedt az állatvilágban, mert evolúciósan akkor is hozzájárul a fajfenntartáshoz, ha a homoszexuális egyedek szaporodási sikeressége elmarad a heteroszexuálisokétól, derül ki Scheuring István evolúcióbiológus áprilisi Qubit Live-előadásából, ami már videó és podcast formájában is elérhető.