35 Nobel-díjas tudós kéri az EU-t, hogy lazítsanak a génmódosítás szigorú szabályain

Összesen 35 Nobel-díjas tudós kéri az Európai Unió törvényhozóit, hogy lazítsanak a génszerkesztésre vonatkozó szigorú szabályozáson – írja a Guardian. Mint a sajtónak eljuttatott nyílt levelükben írják, az EU-nak „el kell utasítania a tudományellenes félelemkeltés sötétségét” az erről szóló kulcsfontosságú szavazás előtt.

A kutatók azt szeretnék, hogy engedélyezett legyen az olyan új technológiák használata, amelyek konkrét géneket céloznak meg, hogy a genetikai kódjukat módosítsák. Ezekkel a technológiákkal ugyanis a növények ellenállóbbá válhatnak a betegségekkel szemben, és nagyobb eséllyel élhetik túl a klímaváltozással egyre hevesebbé váló szélsőséges időjárási eseményeket. A tudósok szerint a hagyományos növénynemesítési módszerek akár több évtizedig is eltarthatnak, és „az éghajlati vészhelyzet korában erre nincs időnk”.

A levelet pénteken az Európai Parlament képviselőinek is eljuttatták a WePlanet nevű környezetvédelmi nonprofit szervezésében. A több mint ezer aláíró között vezető genetikusok és biológusok (például a CRISPR módszer felfedezéséért Nobel-díjat kapó Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna) szerepelnek, valamint olyan ismert tudósok, mint Steven Pinker kognitív pszichológus vagy az ausztrál erkölcsfilozófus, Peter Singer.

Az aláírók szerint a hagyományos módszerekkel nehezen nemesíthető növényekhez (például a gyömlcsfák, a szőlő vagy a burgonya) a legkárosabb növényvédő szereket használják az EU-ban, ezért a génmódosítás segíthetné a gazdákat abban, hogy jóval kevesebb ilyen szert és műtrágyát vegyenek igénybe.

A génmódosítás persze már hosszú ideje vitatott terület, a környezetvédelmi csoportok eddig is hevesen ellenezték a technológiát, mivel attól félnek, hogy az kiszámíthatatlan eredményekkel járhat, és a biodiverzitás mellett akár az emberi egészségre is veszélyes lehet. A génmódosítás pártolói azzal érvelnek, hogy ezek a kockázatok elhalványulnak a klímaválság és az élelmiszerhiány ismert veszélyei mellett, ráadásul az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) sem talált új veszélyeket a hagyományos nemesítéshez képest a növények célzott génszerkesztése során.

Az Európai Unió Bírósága 2018-ban döntött arról, hogy minden olyan növény, amelynek génjeit megváltoztatják (akár célzottan, akár nem), az uniós GMO-szabályozás hatálya alá tartozik, az Európai Bizottság azonban mentesíteni kívánja az új génszerkesztési módszerekkel előállított növényeket a szigorú, egyesek szerint elavult szabályok alól. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága szerdán szavaz a tervezetről.