Az ADHD előnyt jelenthetett az őskori embercsoportokban
Új kutatás bizonyíthatja, hogy az ADHD az őskori emberek gyűjtögető életmódja miatt alakulhatott ki és maradhatott fenn – írja a brit Guardian. David Barack, a Pennsylvania Egyetem idegkutatója és munkatársai szerint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar evolúciós előnyt biztosíthatott a táplálékszerzésben.
A Proceedings of the Royal Society folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint az amerikai kutatók 457 felnőtt önkéntest vontak be kísérletükbe. Az alanyoknak egy online alkalmazással nyolc percen belül a lehető legtöbb bogyót kellett begyűjteniük. A virtuális bokrokról egyre kevesebb bogyót lehetett szedni attól függően, hányszor szüreteltek róluk korábban. A játékban a résztvevők választhattak, hogy egy adott bokrot szednek le többször, vagy átmennek egy másikhoz, ami viszont többet vett el az idejükből is.
A kutatók ezzel párhuzamosan az alanyok viselkedésében mutatkozó, az ADHD tünetegyüttesre utaló jelekre is rákérdeztek, és a diagnózisnak nem minősülő, önbevallásos teszt alapján 206 személynél dokumentáltak bizonyos fokú figyelemhiányos hiperaktivitást.
Az ADHD-skálán magasabb értéket elérő alanyok rövidebb időt töltöttek egy-egy bokornál, sűrűbben kerestek újabb lelőhelyeket, ezzel jellemzően jobb eredményt elérve a gyűjtögető-versenyben. A kísérlet hasonló eredményeket mutatott mint a korábbi kutatások, amelyek a nomád életmód és az ADHD közötti szorosabb kapcsolatot vélték bizonyítani.
Barack a brit lapnak elmondta, hogy a digitális játékok után a valóságot tökéletesebben imitáló, fizikai erőfeszítést kívánó tesztek elvégzésével biztosabb állításokat lehet majd tenni az ADHD evolúciós hátteréről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: