A nílusi mikroklíma miatt szenvedtek trópusi betegségekben az ókori egyiptomiak
Az egyiptom múmiák ötödének malária keserítette meg életét, kétharmaduk a parazitáktól, 40 százalékuk a pedig fejtetvektől szenvedett, állítja az Advances in Parasitology 2024-es évkönyvében megjelent tanulmány. A parazitológiai vizsgálatok a Királyok Völgyének 16 múmiája közül négyben, például Tutanhamon fáraó tetemében is megtalálták a malária kórokozójaként ismert Plasmodium falciparum nyomait – írja az IFL Science.
A kutatás során vizsgált 221 múmia közül 49-nek lett pozitív a maláriatesztje, de a kutatók a maradványok 92 százalékánál a malária szövődményeként ismert vérzékenységre utaló csontelváltozásokat mutattak ki.
Piers D. Mitchell, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője szerint az ókori Nílus-menti civilizációkban a maláriára visszavezethető vérzékenység volt a gyermekhalálozások egyik jellemző oka. A leletekben jelentős százalékban találtak még különböző endoparazita fajokat, köztük a toxoplazmózis, viselkedés befolyásoló szövődményeket is kiváltó kórokozóját.
Tanulmány feltételezése szerint az ókori egyiptomi kultúrában szent állatként tisztelt házi macskák a felelősek a különösen magas arányú megbetegedést kiváltó fertőzések kórokozóinak terjesztéséért. Két múmiában olyan bélférgeket nyomait is detektálták, amelyek valószínűleg a Nílusból fogott, de nem megfelelően hőkezelt halakból kerültek a gazdatestekbe. Egy Naht nevű thébai királyi takács mellkasi izmaiban a trichinellózist okozó olyan fonálféregfaj nyomait találták meg, amely a sertéshúsból az emberi szervezetbe kerülve nagy eséllyel az alany halálát is kiválthatja.
A kutatás szerint a trópusi paraziták és maláriaszúnyogok a kedvező nílusi mikroklíma miatt maradtak élet- és fertőzőképesek a száraz észak-afrikai éghajlaton.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Mit köszönhetnek a britek a rómaiaknak? Hát az ágyi poloskát!
A vindolandai ásatásokon előkerült maradványok alapján úgy tűnik, hogy időszámításunk szerint 100 körülig Nagy-Britanniában nem volt ágyi poloska, aztán jöttek a légiósok, és mindent megváltoztattak.
2700 éves széklet vizsgálatából derült ki, hogy a Júdai Királyságban tombolt a vérhas
A korai Jeruzsálemet jellemző túlzsúfoltság, hőség, korlátozott vízmennyiség és népes légypopuláció mind-mind kedveztek a súlyos hasmenéses betegségek terjedésének.
Ősi parazita ösztönözheti az ember kockázatkereső viselkedését
A legújabban agykontroll-parazita néven emlegetett Toxoplasma gondii nevű egysejtű a legújabb kutatások szerint még tünetmentes fertőzés esetén is mélyreható változásokat generál az idegrendszerben.