Dél-Georgia kedvelt telelő- és költőhely a pingvinek számára, az év ezen időszakában rengeteg madár gyűlik itt össze, hogy párosodjon és fiókákat neveljen. A szigeten azonban felütötte a fejét a magas patogenitású H5N1 vírus, amivel évtizedek óta küzdenek világszerte.

A fellángoló járvány globálisan több tíz millió baromfit és több ezer vadon élő madarat szedett áldozatul, de megfertőz emlősöket is. Nagy port kavart, amikor a járvány a jegesmedvéket is elérte, akkor a Guardiannek nyilatkozó Diana Bell úgy fogalmazott, reméli, az emberek végre felkapják a fejüket arra, hogy muszáj valamit tenni az akár veszélyeztetett állatokat súlytó globális vírusok gyors ütemű terjedése ellen.

Most a vadon élő pingvinkolóniák kerültek veszélybe, amikhez ugyanúgy a barna halfarkasokon keresztül juthatott el a fertőzés, mint Alaszkában a decemberben elpusztult jegesmedvéhez. A Dél-Georgiában fiókát nevelő királypingvinek, bóbitás pingvinek, állszíjas pingvinek és szamárpingvinek között brit kutatók 10 beteg állatot regisztráltak. A mintákat az Egyesült-Királyság laboratóriumaiban értékelték ki.

Bár a fertőzés most, a költési és fiókanevelési időszak végén a BBC-nek nyilatkozó kutatók szerint nem jelent végzetes veszélyt, a következő évi párzási időszakban komoly aggodalomra ad okot. A térségben ugyanis nemcsak a madarak, hanem az emlősök is fertőzöttek lehetnek a H5N1-gyel, ami évek óta egyre nehezebben fékezhető járványként jelentkezik az egész világon.

Mégsem érte meglepetésként a tudósokat, hogy a pingvineket is elérte a vírus. Számos más madár él a térségben, ami hordozhatta a fertőzést és a pingvinek nemcsak egymással vannak szoros kapcsolatban, hanem ezekkel is érintkeznek. A kérdés már csak az, hogy az egyes pingvinfajokban milyen gyorsan terjed a fertőzés és milyen betegségeket okozhat.