Geoffrey Chaucer abban biztosan nem lódított a Canterbury mesék című 14. századi gyűjteményének első, A lovag meséjeként (The Knight's Tale) közismert történetében, hogy a középkori angol lovagok magasan képzett lovak nyergében mérkőztek meg egymással a lovagi tornákon. Most az is kiderült, hogy a középkori lovas mérkőzések hátasainak zöme importból, de nem a legendák szerinti ibériai tenyésztőktől került Angliába – írja a Science.

A Science Advanced folyóiratban március 22-én megjelent tanulmány szerint a Temze és a Westminsteri apátság között húzódó területről előkerült lómaradványok vizsgálata alátámasztja, hogy már a középkorban is kiterjedt lókereskedelmi hálózat működött Európában.

Az írásos források, például az Equitium Regis néven a királyi udvar lovait név, nem és származás szerint lajstromozó 13.-14. századi lóregiszter alapján eddig az volt a közmegegyezés, hogy a legrangosabb előkelőségek spanyol és olasz importból szerezték be hátasaikat. Ám ezt mindeddig sem bizonyítani, sem cáfolni nem sikerült régészeti bizonyítékokkal. Ennek egyik alapvető oka, hogy a hulladék eltüntetését szolgáló dögkutakból a lóhúst fogyasztását tiltó 8. századi egyházi tilalom miatt ebből a korszakból elvétve kerültek elő csontmaradványok.

A középkori királyi székhelytől mintegy 750 méteres távolságra fekvő területen az 1990-es években megkezdett feltárások során előkerült 70 egyed szokatlanul ép, teljes vagy közel teljes csontváza azt mutatja, hogy a korabeli lovaknál magasabb és robusztusabb állatok valóban a lovagi tornák hátasai voltak. Összenőtt hátcsigolyáik alapján a kutatók arra következtetnek, hogy valamennyien jelentős terhelésnek volt kitéve életükben, minden jel szerint feltehetően súlyos páncélzatú lovasaik miatt, erre utalnak a korabeli feszítőzablák okozta fogazati kopásnyomok is, továbbá, hogy maradványaik a lovagi tornák ismert főhelyszínének közeléből kerültek elő.

Az Exeteri Egyetem régészei kíváncsiak voltak a lovagi hátasok származására, születésük, felnevelésük és kiképzésük pontos helyére is, ezért a lófogakat oxigén- és stroncium izotópos módszerrel vizsgálták. Az izotópanalízissel ugyanis az általuk fogyasztott víz és takarmány földrajzi régiónként eltérő összetétele is kideríthető. Az eredmények szerint a lovak fele biztosan felnőtt korában érkezett a brit szigetekre, de nem az Ibériai-félszigetről, hanem a mai Észak-Olaszország, Svájc területéről, illetve Skandináviából, de akadt olyan egyed is, amely már 1,5-2 éves sihederként került a középkori Londonba, de néhány állat már bizonyosan választási korától angliai legelőkön cseperedett, ami arra utal, hogy a vizsgált időszakban már működtek helyi elit tenyészetek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az észak-amerikai őslakosok már azelőtt lovasok voltak, hogy megérkeztek volna az európai telepesek

Vajna Tamás tudomány 2023. április 19.

Egy új, átfogó tanulmány felforgatja az általános vélekedést, miszerint az első spanyol hódítók partra szállása után kétszáz évet kellett várni, hogy elinduljon a kulturális átalakulás, amely megteremtette a lóháton vadászó és harcoló amerikai őslakó ikonikus alakját.

Ha hiteles filmet szeretnél látni a honfoglalás kori hadviselésről, a Lovakon, nyergekben a legjobb választás

Vajna Tamás tudomány 2023. február 12.

A kísérleti régészet és a történeti életmód-rekonstrukció találkozása olyan hiánypótló videóval lepte meg a magyar tudományos világot, amiből még Rákay Philip is tanulhatna.

Perzsiától a sportpályákig – a lovak genetikai elszürkülésének történelmi útja

Vajna Tamás tudomány 2018. május 27.

Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.