Számos új fajt figyeltek meg a SMARTEX legújabb expedíciójában, amelyben a Clarion-Clipperton Zóna (CCZ) élővilágáról gyűjtöttek adatokat. A zóna különösen gazdag ásványkincsekben, a SMARTEX pedig az ENSZ óceánok évtizede-programjában kiemelt projektként az itteni mélytengeri bányászat lehetséges következményeit vizsgálja. A legutóbbi expedíció során a kutatók 4-5 ezer méteres mélységben végeztek megfigyeléseket, amelyben több olyan állat képét is megörökítették, amelyeket eddig még nem, vagy csak alig észleltek.

Regen Drennan tengerbiológus szerint a most megfigyelt fajok többségét nem ismeri a tudomány, de a kutatók a felvételek mellett a Londoni Természettudományi Múzeum (NHM) kutatói a begyűjtött mintákat is elemzik majd, biztosat csak ezek után a vizsgálatok után lehet majd állítani róluk. Az új fajok keresése mellett a kutatóknak azt is ki kell deríteniük, hogy milyen fajok és mekkora számban élnek a tengerfenéken – ez már csak azért is érdekes, mert ha valóban elindul a bányászat, ez alapján tudják megbecsülni, hogy ez mekkora környezeti károkat okozhat majd.

A frissen megfigyelt fajok között egyetlen patkányhalféle található, amelyik képes volt alkalmazkodni a 4-5 ezer méteres mélységhez, emellett a múzeum munkatársai több szivacsfajt, tengeri csillagot, rákfélét és tengeri uborkát is megfigyeltek, ezek egyike előzetesen a Barbie-disznó nevet kapta, mivel élénk rózsaszín színben pompázik és a tengeri disznók közé sorolják.

link Forrás

A legkisebb károkozás nyomában

A cél az, hogy a bányászat során felkavart üledék a lehető legkevesebb kárt okozza, a bányászat pedig ne borítsa fel az ökoszisztéma egyensúlyát és a tápanyagok körforgását. Drennan szerint ebből a szempontból jó hír, hogy a tengerfenék viszonylag gyéren lakott: még a domináns fajok esetében is viszonylag kevés egyedről van szó, javarészt azért, mert ebben a mélységben már kevés az élelem.

A biológus szerint ezek sem oszlanak meg egyenletesen a területen, így elképzelhető, hogy ha az egyik részen megindul a bányászat, a fenéklakó szivacsoknak vagy tengeri uborkáknak nem lesz semmi bajuk tőle – hacsak az üledék el nem éri az élőhelyüket. A SMARTEX emiatt a tengermélyi áramlatokat is alaposan vizsgálja.

Akármekkora tiltakozás is övezi a mélytengeri bányászatot, a CCZ-ben található mangánrögök felbecsülhetetlen kincseket rejtenek: Rory Usher, a The Metals Company (TMC) médiaigazgatója szerint a szárazföldi lelőhelyeken nagyságrendekkel kevesebb mangán, nikkel és kobalt található, mint a zónában. A terület két eddig vizsgált részén 280 elektromos autóhoz szükséges ritkafémet lehetne kinyerni, ami Usher szerint valószínűleg kevesebb környezeti kárt is okozna, mint a jelenleg ismert legnagyobb szárazföldi lelőhely feltárása, ez ugyanis az indonéz őserdő kellős közepén található.

Hatalmas üzlet

Mint az a számokból sejthető, hatalmas üzletről van szó: a tervek szerint a bányászcégek felporszívózzák a rögöket a tengerfenékről, majd a szárazföldön nyerik ki belőlük a fémeket. Mivel a lelőhelyek több védett területet is érintenek, a kitermelés még nem indulhatott meg, de a befektetők már több tucatnyi helyszínen gyűjthettek mintákat – a vádak szerint nem egészen átlátható módon, ugyanis a tengerfenék hasznosítását szabályozó nemzetközi testület, a Nemzetközi tengerfenék-hatóság (ISA) „bányászatpárti”, mások szerint pedig egyenesen tisztességtelen előnyhöz juttatta a TMC-t is.

A szabályozás még homályos, de nem csak az ISA háza táján: Norvégiában szintén hamarosan (2030-ban) elindulhat a kitermelés, de hogy ez pontosan milyen ökológiai hatásokkal jár majd, az homályos. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) álláspontja mindenesetre legalábbis óvatos: a szervezet egészen addig tiltaná a mélytengeri bányászatot, míg tökéletesen átláthatóvá nem válik az ezzel járó kockázat, ha pedig mégis elindul a termelés, folyamatos és szigorú ellenőrzéseket követel, valamint azt, hogy minden esetben a szennyező fizesse meg a megelőzés és a helyreállítás költéseit. Az IUCN ahhoz is ragaszkodna, hogy az így kitermelt fémeket újra is hasznosítsák, és csak annyit bányásszanak belőlük, amennyit muszáj – emellett a szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a most forgalomban lévő eszközök hatékonyabb újrahasznosításával olcsóbban és kevesebb környezeti károkozással lehetne fémekhez jutni.