Magyar etológusok a kutyáknál is megtalálták a humán intelligencia egyik legfőbb alkotóelemét
A tudomány jelenlegi állását tükröző összetett intelligenciaelméletek szerint az ember kognitív képességei olyan hierarchikus struktúrát alkotnak, amelynek csúcsán az a „g faktor” (general cognitive factor) néven emlegetett átfogó tulajdonság áll, amely magában foglalja és befolyásolja az összes többi kognitív készséget.
„Az intelligencia egyik fő alkotóelemeként számon tartott képesség kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között az öregedési mintázatában is, hasonlít az emberihez” – állítják az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a GeroScience folyóiratban március végén megjelent tanulmányukban. A tanszéki honlap ismertetője szerint bár a kutyák szociális-kognitív teljesítménye népszerű kutatási téma, de az eddigi megjelent, összehasonlító jellegű tanulmányok szerzői leginkább azt firtatták, hogy a kutya, mint faj, milyen kognitív teljesítményre képes, azt viszont nem, hogy mekkora különbség van az adott készségben az egyedek között, és miért.
A hiányt az ELTE etológusai most pótolták. A két és fél éven át 129, három és tizenöt év közötti családi kutya kognitív teljesítményét, és azok változásait felmérő tesztsorozat eredményei alapján a kutatók két átfogóbb kognitív készséget azonosítottak: az önálló problémamegoldás és a tanulás képességét. A tanszéki közlemény szerint a „két készség egymással is összefüggött, tehát a jobb problémamegoldó képességű kutyák általában hamarabb tanulták meg az új feladatokat”, igazolva, hogy a kutyáknál is létezik a g-ként ismert általános kognitív faktor.
Kiderült az is, hogy a magas g faktorú „okos” kutyák, szívesebben fedeztek fel ismeretlen környezetet, jobban érdeklődtek az újdonságok iránt, és más, eddig nem vizsgált tanulási helyzetben is jobban teljesítettek, mint alacsonyabb pontszámot kapó társaik. Az érték a az alanyok személyiségével is összefüggött – ez utóbbit a gazdák által kitöltött kérdőív alapján kategorizálták az etológusok. „A magas g faktor érték magas aktivitással, képzettséggel és képezhetőséggel párosult, mely eredmények igazolták, hogy nem csak struktúrájában, de külső összefüggéseit tekintve is hasonlít a kutya g az emberi g-hez” – olvasható a közleményben.
Az is nyilvánvalóvá vált, a rosszabb egészségi állapotú kutyáknál a kor előrehaladtával egyre gyorsabban romlott a g faktor értéke, ellenben a jó egészségi állapotú kutyáknál nem volt kimutatható változás a koruk előrehaladtával. A kutatók úgy vélik, hogy ugyan a globális hanyatlás minden kognitív képességet érintett, az eredményeik azt mutatják, hogy „a memória és az asszociációs tanulási képesség korral való változását más tényezők is befolyásolják, amik miatt különböző dinamika szerint változnak, mint a többiek. Ez az öregedés-mintázat hasonlít az emberi öregedéshez, és segíthet később megtalálni és beazonosítani a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okait”.
Az alábbi videóban megtekinthető a most megjelent tanulmány mozgóképes összefoglalója:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: