Videóajánló: Hogyan fejtsük meg, miért ugat a kutya?

2022. november 5.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Mit?

Arra a kérdésre, hogy miért ennyire trendi a kutyák kutatása, nem egyértelmű a válasz. A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Mivel nem olyan egyszerű farkasokat kutatni, később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább, hanem azok, amelyek témája a temperamentum, a személyiség. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek, például az Alzheimer-kór modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért, a népszerűsége miatt vizsgáló kutatások.

Kik?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékének kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja közel két évtizede vezeti azt a világranglistát, amely a szakterület legjelesebb kutatóhelyeit értékeli. Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Akkoriban még sok volt a szkeptikus hang, de mára bebizonyosodott, hogy a professzor nagyon ráérzett a trendre, sőt, az általa alapított csoport nemcsak elindította a folyamatot, hanem azóta is főszerepet játszik a nemzetközi kutyás kutatásokban.

A kutatást persze nem csupán a kutatók érdeklődése, hanem a pályázati források, intézményi szándékok is irányítják. A magyar kutatók törekvéseit kezdettől fogva támogatták a magyarországi pályázatok, később Európai Uniós forrásokat is sikerült elnyerni az új kutatási irányok támogatására, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata.

Kutatási alanyok az ELTE lágymányosi épülete előtt
Fotó: Kubinyi Enikő

2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az Academy of Europe tagjai közé választották, a legsikeresebb kutatók ranglistáján helyet kapó, L’Oréal UNESCO-díjas Kubinyi Enikő után Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos pályázati támogatását. Topál József a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontban (ma ELKH TTK) is meghonosította a kutyakutatást. Jelentősen megnőtt az országokon átívelő együttműködések száma is. Nem mellesleg 2021-től a magyar Pongrácz Péter a főszerkesztője a kutyaviselkedést kutató etológusok, állatorvosok, pszichológusok fontos folyóiratának, az Applied Animal Behavior Science-nek. Míg a hőskorban az ELTE-t a Torontói Egyetem követte, 2018-ra a Bécsi Egyetem foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően.

Hol?

Az etológia tanszék két évtizede indított Családi Kutya Programjának YouTube-csatornája Viselkedésbiológia Nektek-Veletek címen tudománynépszerűsítő sorozatot indított. A Bognár Zsófia, Lenkei Rita, Leéb Ádám, Faragó Tamás és Kubinyi Enikő által készített hat epizódból kettő már meg is nézhető.

Az első két rész gyakorlati példák bemutatásával, a tudományág módszertanával foglalkozik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Félig vad zebrapintyek, kutyaagybank és az állati viselkedés alapján programozott társrobot az ELTE világhírű etológiai tanszékén

Félig vad zebrapintyek, kutyaagybank és az állati viselkedés alapján programozott társrobot az ELTE világhírű etológiai tanszékén

Vajna Tamás tudomány 2022. június 14.

A Magyarország határain túl is elismert tanszék olyan tudományos műhely, ahol a kutyás tanulmányokkal párhuzamosan egy sor, önmagán jócskán túlmutató kutatás zajlik, amelyeknek látszólag semmi közük egymáshoz, de aztán kiderül, hogy mégis. Kotlásvizsgálat, hanglabor és kutya-fMRI az ELTE egyik legmenőbb tanszékén.