Mit?

Arra a kérdésre, hogy miért ennyire trendi a kutyák kutatása, nem egyértelmű a válasz. A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Mivel nem olyan egyszerű farkasokat kutatni, később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább, hanem azok, amelyek témája a temperamentum, a személyiség. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek, például az Alzheimer-kór modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért, a népszerűsége miatt vizsgáló kutatások.

Kik?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékének kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja közel két évtizede vezeti azt a világranglistát, amely a szakterület legjelesebb kutatóhelyeit értékeli. Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Akkoriban még sok volt a szkeptikus hang, de mára bebizonyosodott, hogy a professzor nagyon ráérzett a trendre, sőt, az általa alapított csoport nemcsak elindította a folyamatot, hanem azóta is főszerepet játszik a nemzetközi kutyás kutatásokban.

A kutatást persze nem csupán a kutatók érdeklődése, hanem a pályázati források, intézményi szándékok is irányítják. A magyar kutatók törekvéseit kezdettől fogva támogatták a magyarországi pályázatok, később Európai Uniós forrásokat is sikerült elnyerni az új kutatási irányok támogatására, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata.

2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az Academy of Europe tagjai közé választották, a legsikeresebb kutatók ranglistáján helyet kapó, L’Oréal UNESCO-díjas Kubinyi Enikő után Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos pályázati támogatását. Topál József a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontban (ma ELKH TTK) is meghonosította a kutyakutatást. Jelentősen megnőtt az országokon átívelő együttműködések száma is. Nem mellesleg 2021-től a magyar Pongrácz Péter a főszerkesztője a kutyaviselkedést kutató etológusok, állatorvosok, pszichológusok fontos folyóiratának, az Applied Animal Behavior Science-nek. Míg a hőskorban az ELTE-t a Torontói Egyetem követte, 2018-ra a Bécsi Egyetem foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően.

Hol?

Az etológia tanszék két évtizede indított Családi Kutya Programjának YouTube-csatornája Viselkedésbiológia Nektek-Veletek címen tudománynépszerűsítő sorozatot indított. A Bognár Zsófia, Lenkei Rita, Leéb Ádám, Faragó Tamás és Kubinyi Enikő által készített hat epizódból kettő már meg is nézhető.

Az első két rész gyakorlati példák bemutatásával, a tudományág módszertanával foglalkozik.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: