Az európai űrügynökség (ESA) űrszondája, az ExoMars Trace Gas Orbiter egy olyan jelenségről készített fotót, amit egyszerűen „marsi pókok jelei” néven illetnek. A bolygó déli sarkvidékén természetesen nem óriáspókok gyülekeznek; a sötét vonások egy olyan jelenséget takarnak, amelyek a tavaszba fordulás idején keletkeznek a marsi jégben.

A pókszerű vonalak az ESA szerint akkor alakulnak ki, amikor a tavaszi napfény a sötét téli hónapok alatt lerakódott szén-dioxid-rétegekre esik. „A napfény hatására a réteg alján található szén-dioxid-jég gázzá alakul, amely ezután felhalmozódik, és áttöri a felette lévő jégtáblákat. A gáz a marsi tavasz idején kiszabadul, menet közben sötét anyagot hoz magával a felszínre, és akár egy méter vastag jégrétegeket tör fel” – írják.

Miközben a gáz a felszínre tör, port és homokot lök felfelé, gigantikus szökőkutakat hoz létre, majd az anyag visszahullik a bolygóra. Leülepedés közben keletkeznek a képen látható alakzatok, amelyek átmérője 45 méter és egy kilométer között mozog.

A különleges formációi után Inca City (inka város) névre keresztelt marsi régióról egy olyan képet is közzétettek, amely a Mars Express űrszonda felvételei és digitális domborzatmodellek alapján készült, és amelyen szintén feltűnnek a sötét alakzatok – igaz, már kevésbé pókszerűen.

Azt, hogy mi ezeket a természetes formációkat póknak látjuk, a pareidolia nevű jelenség okozza – ez alá tartozik, amikor állatokat látunk a felhőkben, amikor Jézus arca megjelenik egy pirítóson, vagy éppen amikor egy emberi arc tűnik fel a Marson.