Platón temetkezési helye is kiderült egy forradalmi technikával kiolvasott, szénné égett papirusztekercsből
Különböző történeti beszámolók más-más képet adnak arról, hogyan halt meg a neves görög filozófus, Platón. Egy népszerű magyarázat szerint egy esküvői lakoma közben, mások szerint álmában érte a halál, de olyan történet is él, miszerint éppen egy fiatal nőt hallgatott fuvolázás közben, amikor meghalt.
A korabeli szövegek alapján Platónt valahol az – általa alapított – athéni Akadémia hatalmas kertjében temették el, de a temetkezés pontos helyét eddig nem ismerték. Most régészek azt állítják, megfejtették a rejtélyt: egy Herculaneum romjaiból származó, elszenesedett papirusztekercs csúcstechnológiás vizsgálata során találtak egy olyan passzust, amely szerint Platónt a múzsák szentélye mellé temették az akadémiai kerten belül.
A Vezúv i. sz. 79-ben történt kitörése után elpusztult város, Herculaneum Pompejihez hasonlóan rengeteg olyan leletet rejt, amelyet a vulkáni iszap betemetett – többek között azt a palotát, amely több száz papirusztekercset tartalmazott. Ezeket ugyan a vulkáni gázok szénné égették, de miután az 1700-as években történt ásatások során kimenekítették onnan, a régészek több görög filozófiai szöveg és egy rakás latin nyelvű mű töredékeit azonosították bennük.
A nagyjából 600 tekercset magába foglaló gyűjtemény java része azonban olyan törékenynek bizonyult, hogy a szakértők nem bíztak abban, hogy valaha elolvashatják a tartalmukat. Csak az elmúlt években sikerült olyan módszereket alkalmazni, amelyekkel virtuálisan kibonthatóvá válnak a tekercsek: 2019-ben német kutatók több fizikai technika (szinkrotron sugárzás, infravörös spektroszkópia, röntgenfluoreszcencia) kombinációjával pillantottak bele ókori egyiptomi papirusztekercsekbe, de a Kentucky Egyetemen kutató Brent Seales laboratóriumában még precízebb technikákat fejlesztettek ki.
Sealesék egy noninvazív módszerrel, mikro-CT segítségével digitálisan beszkennelik a sérült tekercseket, majd szegmentálással, textúrázással és laposítási technikákkal lapokra osztják a rétegeket, egy saját fejlesztésű szoftver segítségével pedig virtuálisan kibontják a tekercset. A módszer lényege, hogy a felvételeken megjelennek azok az apró texturális különbségek, amelyek jelzik a papirusz azon területeit, amelyek tintát tartalmaznak az üres területekhez képest – a régebbi herculaneumi tekercseket szénalapú tintával (szénnel és vízzel) írták.
A legfrissebb vizsgálatban infravörös és UV optikai képalkotást, hőképalkotást, tomográfiát és digitális optikai mikroszkópiát használtak, és ezáltal egyfajta bionikus szemmel tudtak betekinteni Philodémosz Az Akadémia története című tekercsébe. Ebből végül több mint ezer szót, vagyis a tekercs teljes szövegének jó 30 százalékát sikerült kinyerniük, amivel máris egy sor új információhoz jutottak hozzá.
A temetkezési hely pontosítása mellett más érdekességeket is tartalmazott Philodémosz tekercse Platón életéről. Rabszolgasorba kerüléséről például azt tartják, hogy i. e. 387-ben történt, amikor I. Dionüszosz szicíliai udvarában töltötte idejét, de a tekercs szerint ez már jóval korábban, i. e. 404 és 399 között megtörténhetett, lehet, hogy közvetlenül Szókratész halála után.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: