platón

Az év legérdekesebb tanulmányai közé választotta a kockákra széteső világról szóló magyar kutatást a Science

Két magyar kutatás is a tudományos folyóirat év végi toplistájára került: az ELTE és a Lund Egyetem etológusai a kutyák orráról állapítottak meg valami újat; Domokos Gábor mérnök és kutatótársai pedig azt bizonyították filozofikus elemeket sem nélkülöző cikkükben, hogy ami csak szétesik a világban – a jégtömböktől a sziklákig –, az kockára emlékeztető darabokra hullik.

Domokos Gábor: Együtt élek a gömböccel, annak összes előnyével és hátrányával

Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.

A fordított Westworld-elmélet

A svéd filozófus, Niklas Boström érvelése Elon Muskot is meggyőzte arról, hogy világunk nagy valószínűséggel egyetlen nagy vidámpark. Ha már ismeri a szimulációs hipotézist, de nem érti, mi végre az egész, itt egy potenciális megoldás. Ha nem ismeri, akkor hadd pattintsuk fel még egyszer ezt a filozófiai mémet.

#bikinibody és filozófia: miként érdemes élni?

A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.