
Ha a ChatGPT nem ismerné a kereket, magától nem tudná feltalálni. De mit mondana erre Platón?
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Platón, Szókratész leghíresebb tanítványa.
Mindennapi filozófia rovatunk mai kommentátora Platón, Szókratész leghíresebb tanítványa.
Idén jelent meg magyarul Guido Tonelli olasz kísérleti fizikus új könyve, a Genezis, amiben a szerző merész kísérletet tesz arra, hogy a tudomány és a mítosz eszközeivel megmagyarázza, miért és hogyan van, ami van, és miért nem kevésbé csodálatos a világ születésére a fizika magyarázata, mint az emellett szemléltetésként jól megférő mitológiai magyarázatok.
Héthelyi Máté, a budapesti Trefort Ágoston Gimnázium végzős tanulója bronzérmet szerzett az 1993 óta megrendezett filozófiai olimpián, az eIPO-n. Bronzérmes esszéje a karteziánus dualizmus egyik legnagyobb nehézségéről, a res extensa és a res cogitans közötti kapcsolatról szól.
Két magyar kutatás is a tudományos folyóirat év végi toplistájára került: az ELTE és a Lund Egyetem etológusai a kutyák orráról állapítottak meg valami újat; Domokos Gábor mérnök és kutatótársai pedig azt bizonyították filozofikus elemeket sem nélkülöző cikkükben, hogy ami csak szétesik a világban – a jégtömböktől a sziklákig –, az kockára emlékeztető darabokra hullik.
Ha nem engedjük meg egy tudósnak, hogy 99 százalékban tévedjen, akkor nem tudja a maradék 1 százalékban a zsenialitást előhozni – mondja Domokos Gábor építészmérnök, a világhírű gömböc feltalálója. Szerinte bőven vannak még alapvető természeti törvények, amiket fel lehet fedezni, de a mai teljesítménykényszeres, gazdasági hasznosíthatóságra épülő tudományos életben kicsi az esély az ilyen felismerésekre.
A svéd filozófus, Niklas Boström érvelése Elon Muskot is meggyőzte arról, hogy világunk nagy valószínűséggel egyetlen nagy vidámpark. Ha már ismeri a szimulációs hipotézist, de nem érti, mi végre az egész, itt egy potenciális megoldás. Ha nem ismeri, akkor hadd pattintsuk fel még egyszer ezt a filozófiai mémet.
A görög gondolkodó természetes rabszolgaságról szóló elméletét mint a szerző filozófiailag irreleváns morális tévedését szokták beállítani, holott ma is érvényes belátásokkal szolgálhat az állampolgárság természetéről.
A demokrácia Platón szerint előbb-utóbb óhatatlanul kitermel egy türannoszt, mivel „a túlságos szabadság szolgaságra vezet”. Azt, hogy a demokrácia a legrosszabb kormányzási forma, csak épp nem találtak még ki jobbat, Churchill óta tudjuk. De mi az az episztokrácia, ami esetleg felválthatná?
A köztudatban a filozófus manapság a romkocsmák mélyén az élet értelméről merengő figura, aki képtelen cselekedni, mert elvész az elméletek tengerében. Az ókorban a filozófust azonban másképp ítélték meg, ugyanis filozofálásának célja épp az volt, hogy rájöjjön: miként érdemes élni.