A „tények és a szkepszis szerepét tisztázva”, a „tudományos világnézet tekintélyét” kívánja visszaállítani a „megrendült bizalmú világban” a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Az idén 199 éves intézmény honlapjának közleménye szerint a „hazugságokkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat” az a mai középiskolásoknak szánt, „de bármely korosztálynak ajánlott” videósorozat, amely Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban gyűjtőcím alatt már megnézhető az MTA Youtube-csatornáján.

Az oktatási célra szabadon felhasználható félórás epizódok a Középiskolai MTA Alumni Program tavaly november 29-i rendezvényen elhangzott előadások szerkesztett felvételei. A fiatal kutatók interaktív prezentációiból kiderül, hogy miként lehet eligazodni a rengeteg álhír és információ között; hogy mit jelent a hiteles forrás; mi nevezhető ténynek; vagy egyáltalán „miért a tudomány a legbiztosabb módszer a világ megismeréséhez”.

„Olyan témák jöttek elő, mint például a tények megbízhatósága és változékonysága az életben és a tudományban, a logikai következtetés ereje és tévedései, a statisztika meggyőző és becsapó ereje, vagy hogy mikor tér el a nyelvhasználat a logikustól, és hogyan élünk a meggyőzés és a befolyásolás eszközeivel” – idézi az MTA honlapja Pléh Csaba akadémikust a projekt szakmai irányítóját.

Íme a sorozat rövidke beharangozója:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Miért húznának a sarlatánok fehér köpenyt, ha nem azért, mert az emberek a szívük mélyén mégiscsak bíznak a tudományban?

Tuboly Ádám Tamás tudomány 2022. december 10.

Ha a tudományt súlyos problémák rágják belülről, felmerül a kérdés, hogy nem a saját háza táján kellene-e rendet tennie, mielőtt az elefántcsonttoronyból alkalmanként kikacsintva megdorgálná az embereket, amiért nem bíznak benne kellőképpen – ez az egyik tanulsága a Pléh Csaba és Nyíri Kristóf szerkesztésében megjelent kötetnek, A tények utáni világ mítoszának.

Segíthetnek-e rajtunk a tények ebben az őrült világban?

Bárdos Dániel, Tuboly Ádám Tamás tudomány 2021. december 3.

A tudományellenesség, az álhírek és az összeesküvés-elméletek ellen nem a még több tudományos tény a gyógyír, hanem az, ha a tudományra úgy tekintünk, mint egy hihetetlenül komplex világban túlságosan is emberi lények által végzett sajátos tevékenységre, a maga korlátaival, hibáival és gyarlóságaival egyetemben.

Magyar államfők és a tudomány – a társadalmi megbecsüléstől a szkepticizmusig

Bodnár Zsolt tudomány 2023. június 16.

Göncz Árpád 2000-ben annak a Freund Tamásnak adta át az első Bolyai-díjat, akit Novák Katalin ma az MTA újraválasztott elnökeként köszöntött. Novák később arról beszélt, az emberek majd eldöntik, a tudomány eredményei közül melyekkel kívánnak élni.