Kecskevéres kolbász jaktejjel: mongóliai bronz üstök vizsgálata derített fényt a sztyeppei nomádok étrendjére
A mongóliai sztyeppék lakói 2700 évvel ezelőtt bronz üstökben dolgozták fel az állati vért és tejet – mutatta ki a Bázeli Egyetem kutatóinak elemzése bronzkori leletek alapján. Hasonló üstöket több ásatáson találtak már, de korábban nem volt világos, hogy pontosan mire használták őket.
A Shevan Wilkin által vezetett kutatócsoport fehérjeelemzést végzett két ilyen üstön, amelyekre 2019-ben találtak rá pásztorok Mongólia északi részén, majd a szénizotópos kormeghatározás a késő bronzkorra, kb. 2700 évvel ezelőttre datálta az edényeket.
Az üstökben kérődzők, leginkább juhok és kecskék vérmaradványait azonosították a kutatók, akik szerint a sztyeppék lakóiról szóló történelmi beszámolók azt állítják, hogy a vérivás rendszeres volt a helyieknél. Wilkinék úgy gondolják, hogy a vért az állatok levágása során gyűjtötték az üstökbe, hogy véres kolbászt készítsenek belőle, ami máig a mongol konyha részét képezi.
Vér mellett tehén- és jaktej nyomaira is bukkantak az üstökben. A kutatók szerint a tejet így erjeszthették, hogy aztán joghurt formájában tartósítsák, netán azt is felhasználják a kolbász készítéséhez. A felfedezés ezen felül arra is utal, hogy a jakokat jóval korábban háziasították és fejték a tejükért, mint korábban feltételezték.
„Felfedezéseink betekintést nyújtanak a bronzkori nomádok hagyományaiba és étrendjébe, és fényt derítenek az ókori civilizációk változatos konyhai módszereire” – idézi Wilkint az egyetem közleménye.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: