A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusának hétfői, június 10-én megtartott rektorválasztó ülése Charaf Hassannak, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánjának szavazott bizalmat – értesült a Műegyetemiek az oktatás jövőjéért című Facebook-oldal.

Mint megírtuk, öt nappal a szavazás előtt, június 5-én levelet kaptak a szenátus tagjai a Műegyetem kancellárjától, Verseghi-Nagy Miklóstól. A kancellár a levélben a konzisztórium elnökének, Ratatics Péternek a kérésére a testület külső tagjainak véleményét tolmácsolta, miszerint Kiss Ritával, a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének vezetőjével szemben azt a Charaf Hassant támogatják, aki közismerten szorgalmazza a BME alapítványi modellváltását. A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért Csoport már akkor nyomatékosította, hogy „a konzisztórium feladata az intézmény stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése. Személyi kérdésekben nincs hatásköre.”

Arról is tudósítottunk, hogy a modellváltásnak ellenálló jelenlegi rektor, Czigány Tibor április végén közölte a szenátussal, hogy nem indul újra a tisztségért, és csak az oktatói-kutatói munkát kívánja folytatni.

Ahogy azt márciusban megírtuk, a Műegyetem hónapok óta nehéz helyzetben van; az arcpirítóan alacsony fizetések miatt tavaly novemberben már tartósélelmiszer-gyűjtést is tartottak a rászoruló oktatóknak. A BME dolgozói nyílt levélben fogalmaztak meg követeléseket az egyetem fenntartóját államtitkári rangban képviselő – Csák János lemondását követően június 10-től kulturális és innovációs miniszternek kinevezett – Hankó Balázs felé. Számításaik szerint a bérrendezés a BME esetében 3,6 milliárd forintjába kerülne az államnak, ami például a kommunikációs gigagépezet évi százmilliárdos nagyságrendű költéseihez képest nem tűnik irreálisnak. A levél aláírói között ott volt Czigány Tibor és Kiss Rita is.

A négy megmaradt állami egyetem (BME, ELTE, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Zeneakadémia) dolgozói áprilisban a felsőoktatásban illetékes Kulturális és Innovációs Minisztérium előtt tartottak demonstrációt bérpapírjaik lobogtatásával, de később többszöri tárgyalás ellenére sem sikerült dűlőre jutni Hankó Balázzsal. Az államtitkár egy ponton azt javasolta, hogy az egyetemek saját belső forrásaik átcsoportosításával oldják meg a problémát, de ezt az ötletet kifütyülték a felsőoktatási dolgozók.