A Juno űrszonda új felvételei feltárják az Io lávatavainak titkait
A NASA Juno űrszondájának új felfedezései betekintést nyújtanak a Jupiter Io holdjának vulkáni tevékenységébe: az infravörös JIRAM műszer eredeményei kiterjedt lávatavakról árulkodnak a Naprendszer legaktívabb vulkanizmusával rendelkező égitestén.
A Galileo Galilei által több mint 400 éve felfedezett hold évszázadok óta izgalomban tartja a csillagászokat. A NASA Voyager–1 űrszondája 1979-ben vulkánkitörést észlelt az Ión, a későbbi küldetések pedig további vulkanikus tevékenységeket azonosítottak.
Amikor 2023-ban a Juno kétszer is viszonylag közel merészkedett az Io felszínéhez (májusban 35 ezer, októberben 13 ezer kilométerre), a JIRAM felvételei kimutatták, hogy a hold felszínét nagymértékben borítják lávatavak, amelyek kalderaszerű képződményekben alakultak ki. Alessandro Mura, a Juno egyik vezető kutatója szerint a vizsgált terület 3 százalékát borítják ezek a tavak, ami arra utal, hogy a hold teljes felszínén is hasonlóképp elterjedtek lehetnek.
A Juno által gyűjtött adatok a lávatavak mellett a felszín alatti tevékenységekre rávilágítanak. Az infravörös felvételek szerint egy vékony lávagyűrű alakult ki a tavak peremén, ami a lávafolyások hiányával együtt arra utal, hogy a tavakba feltörő láva és a felszín alá visszakerülő kőzetolvadék mennyisége között valamiféle egyensúly alakult ki – gyakorlatilag egy körforgásos rendszerben működik.
„Már van egy elképzelésünk arról, mi lehet a vulkanizmus leggyakoribb formája az Ión: hatalmas lávatavak, ahol a magma fel-le áramlik. A lávakéreg a tó falához kényszerül törni, így kialakulnak a hawaii lávatavaknál is látott lávagyűrűk” – mondta Mura, aki szerint a tó peremének magassága miatt nem láthatunk a hold felszínén látványos lávafolyásokat.
A kutatók most a Juno 2023. decemberi és idén februári Io feletti elhaladásainak adatait vizsgálják, és arra számítanak, hogy azokból még több kiderül a hold vulkanikus tevékenységeiről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: