A Juno űrszonda csütörtökön 358 kilométerre közelítette meg a jeges hold felszínét, és elkészítette róla az eddigi legnagyobb felbontású felvételeket. Műszereivel betekintett a jégkéreg mélyébe, és gejzíreket is keresett.
Lehet-e bizonyítani valamiről, hogy ott van, ha amúgy láthatatlan? Vajon módosítani kell-e a gravitáció törvényét a galaktikus skálán? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A hatalmas Ganymedes előtt hétfőn haladt el a NASA Juno űrszondája, közel ezer kilométerre megközelítve a Jupiter jeges holdját. Most megérkeztek az első fotók a látogatásról.
Hétfőn a NASA Juno űrszondája ezer kilométerre közelítette meg a Naprendszer legnagyobb holdját, és értékes adatokat gyűjtött a Ganymedes felszín alatti óceánját elfedő jégkéregről.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
1995 decemberében a Galileo szonda belépőegysége behatolt a Naprendszer legnagyobb bolygójának légkörébe, ahol nem várt forróságra és sűrűségre bukkant. A Juno új eredményeiből kiderül, hogy nem egyedi forró pontról, hanem kiterjedt jelenségről van szó.
Az óriásbolygó újabb rejtélyeire adtak magyarázatot a NASA kutatói az űrszonda segítségével.
A NASA űrszondájának műszerei betekintést engednek a kutatóknak a Jupiter mélyére, kamerájának felvételei pedig rendre elkápráztatják a nagyközönséget.
Napokon belül küldetésének felénél jár a hét évvel ezelőtt a Jupiter feltérképezésére útjára indított űrszonda. A gázóriást időről időre megközelítő Juno által küldött képek lenyűgözőek.
Sokszor marginális információkat tartalmaznak az űrbe juttatott üzenetek, amelyek alapján nemhogy az idegen civilizációk tagjai, de még a jövő humán régészei is nehezen tudnának hű képet alkotni korunkról.
Öt évébe került a NASA űrszondájának, hogy odaérjen, de minden perc megérte.
A Juno űrszonda benézett a Jupiter felhőrétege alá, és kiderítette, hogy a Nagy Vörös Folt 300 kilométer mélyen gyökerezik. A főbb dolgokra Cassini már a XVII. században rájött.