Csodás új képeket készített a Juno űrszonda a Naprendszer legvulkanikusabb holdjáról

2023.05.26. · tudomány

A NASA Juno űrszondája május közepén közelítette meg a Jupitert és holdjait az 51. alkalommal, és ezúttal a harmadik legnagyobb holdjáról, a vulkanikus Ióról készített felvételeket, a hold felszínétől mindössze 35 ezer kilométeres távolságból.

Bár önnmagában békés kis holdnak tűnhet, a gázóriást kísérő Io valójában az egész Naprendszer legvulkanikusabb égitestje. A látható fényben felvételeket készítő JunoCam eszköz képein is látszik, hogy a hold felszínét enyhe vöröses foltok borítják, amik a vulkánkitörések nyomait takarják.

„Azáltal, hogy idővel többször elhaladunk mellette, megtekinthetjük, ahogy a vulkánok viselkednek – hogy milyen gyakran törnek ki, milyen fényesek és forrók, hogy egy csoporthoz tartoznak-e vagy magányosak, illetve hogy milyen alakzatot vesz fel a hömpölygő láva” – mondta Scott Bolton, a Juno vezető kutatója a küldetés lényegéről.

A Föld holdjánál valamivel nagyobb Iót nemcsak a vulkánok gyötrik, de a gravitációs hatások is: a Naprendszer legnagyobb bolygója mellett annak legnagyobb holdjai, az Europa és a Ganymedes is hatnak rá.

photo_camera Az Io vulkanikus aktivitását a látható fényben készült és az infravörös felvételek összevetésével követik

A NASA becslései szerint több száz aktív, kitörés alatt álló vulkán lehet az Io felszínén, és ezek több tíz kilométeres magasságba lövellik a lávát a hold ritka légkörében.

photo_camera Az infravörös képeken még jobban látszik a sűrű vulkánok hatása

A Juno 2016-ban érkezett meg a Jupiterhez, és útja során alaposan megfigyelte a három legnagyobb holdját (Europa, Ganymedes, Io), amelyeket a Callistóval kiegészülve Galilei-holdaknak is neveznek, mivel 1610-ben az olasz csillagász, Galileo Galilei figyelte meg őket elsőként.

photo_camera A Jupiter és az Io

A Juno legközelebb júliusban és októberben közelíti meg a holdat, de ezek csak bemelegítő körök lesznek a decemberi és februári repülésekre, amikor az Io felszínétől mindössze 1500 kilométerre merészkedik az űrszonda, hogy olyan részletes képeket készíthessen róla, mint korábban a Ganymedesről vagy az Europáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás