Az Európai Unió hét országában több mint a duplájára emelkedtek a lakásárak 2010 óta, ráadásul két országban még a triplájánál is többet kérnek egy lakásért: Észtországban 223, Magyarországon 207 százalékkal került többe egy ingatlan 2024 első negyedévében, mint 2010-ben.

Az Eurostat friss adatai szerint a balti és a kelet-közép-európai országok hajmeresztő drágulását leginkább Olaszország és Ciprus ellensúlyozta – mindössze ebben a két országban csökkentek az árak. A statisztika hasonló képet mutat, mint a két évvel ezelőtti adatok, a legnagyobb áremelkedést akkor is Észtország és Magyarország tudhatta magáénak, a dobogó harmadik fokát viszont 2022-ben nem Lettország, hanem Luxemburg foglalhatta el.

Az Európai Unióban 49 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2010 óta, a bérleti díjak pedig átlagosan 24 százalékkal kerülnek többe, mint annak idején. A legnagyobb lakbérnövekedés (201%) Észtországban történt, a litván lakbérek 174, az írek 104 százalékkal növekedtek, de a negyedik helyre itt is befutott Magyarország, ahol kétszer annyit kell fizetni egy lakás bérléséért, mint 14 évvel ezelőtt. Az egyetlen olyan ország, ahol ez a mutató is csökkent, Görögország volt, ahol átlagosan 19 százalékkal csökkent a lakbér.

Az alábbi ábráról az is kiderül, hogy 2022 őszén hosszú idő után csökkenésnek indultak a lakásárak, amelyek EU-s szinten azóta is stagnálnak – ez azért lehet nekünk érdekes, mert Magyarországon 2022-ben 168 százalékkal került többe egy lakás 2010-hez képest, és idén ez emelkedett tovább 207 százalékig, az uniós trendek ellenére.

Bár az árak növekedése különböző mértékben minden tagországra igaz, az eddigi becslések szerint a folyamat előbb-utóbb megtorpan: mivel Európa lakossága öregszik, az unió népessége az évszázad végére várhatóan 6 százalékkal csökken majd, ez pedig várhatóan az ingatlanárakat is leszorítja majd. A népességfogyás viszont nem minden régiót érint egyformán.

Az Eurostat tavalyi kutatása csak a nagyvárosokat vizsgálta, ez alapján úgy tűnik, hogy míg több svéd városban várhatóan növekszik a lakók száma, Budapesten például az agglomerációval együtt is mintegy 8 százalékos népességfogyásra lehet számítani az évszázad végéig, az üres lakások pedig valószínűleg nehezebben találnak gazdára – már csak azért is, mert az öregedő társadalomban jellemzően csökken a lakásvásárlási kedv is.