Idén és jövőre sok ezer, zsebkendőnyi alapterületű lakás készül el Budapesten, elsősorban az Otthon Startban rejlő lehetőségekre és a kiemelt beruházások rendszerére alapozva. Milyen következményekkel jár a gyors és tömeges lakásépítés a piacon, és milyen hatása lesz a főváros jövőjére?
Idén nagyon megdrágult az ingatlanok ára, és az európai átlagnál nehezebben tudjuk megfizetni lakhatási költségeinket, A lakhatás karbonlábnyoma nálunk is csökken ugyan, de közel sem olyan mértékben, mint máshol.
A magyarok elvben sokkal inkább érdeklődnek a klímaváltozás hatásai iránt, mint a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek, de ahelyett, hogy maguk cselekednének, az államtól várják a megoldást, derül ki a 21 Kutatóközpont friss felméréséből.
Az évtizedek óta tartó lakhatási válság nemcsak a szegényeket sújtja. A Habitat for Humanity 2024-es jelentése szerint sokan küzdenek megfizethetetlen fenntartási költségekkel és rossz állapotú lakásokkal, Budapest pedig külön kategória a problémák között.
Az Eurostat friss statisztikái szerint csak Észtországban emelkedtek nagyobb mértékben az ingatlanárak Európában, de a növekedő bérleti díjak terén is negyedikek vagyunk uniós szinten.
A Radnóti-házaspártól Gobbi Hildán át Korda Györgyig sokan megjárták a két háború között aranykorát élő lakástípust – Verő-Valló Judit garzontörténeti kötetéből az is kiderül, hogy a pénzügyi megfontolások mellett a kalandok is vonzották az egyszobás életet élőket.
Magyarországon is megjelent a fiatalokból álló bérlői nemzedék, a generation rent, amelynek tagjai a megfizethetetlen lakásárak miatt a korábbi generációkhoz képest gyakrabban kényszerülnek albérletekbe, és úgy látják, hogy hosszú távon is ott maradnak.
Ahogy nő a gazdasági egyenlőtlenség, úgy kell egyre változatosabb megoldások felé fordulniuk a világ leggazdagabbjainak, akik már azt sem tudják, hová tegyék a pénzüket. A szupervékony-szupermagas épületek luxuslakásai erre kínálnak lehetőséget, és az ingatlanosok ehhez az építési engedélyeket, de még a megfizethető lakhatásra szánt adókedvezményeket is kijátsszák.
A megfizethető lakások hiánya miatt egyre többen szorulnak ki a városokból, és kénytelenek a központoktól távoli zártkertekben letelepedni. A városok peremén olcsóbb az élet, de még elérhetők a városi munkákból fakadó magasabb jövedelmek. Vannak, akik utolsó mentsvárként, és vannak, akik ugródeszkaként tekintenek a zártkerti létre, mutat rá egy friss kutatás.
A 70 éves Tim Shea-nek havi 300 dollárt kell fizetnie a forradalmi technológiával készült lakásért, de a közösség, ahol a minilakópark felépült, munkalehetőséget és egyéb támogatást is biztosít a beköltöző egykori hajléktalanok számára.
Másfél perces timelapse videóban nézhető meg, hogyan pumpálja a betont Európa legnagyobb 3D nyomtatója. Az így felhúzott házak építési költsége akár 60 százalékkal olcsóbb lehet a hagyományos építkezéseknél.
Az első világháború után a gazdasági kényszer gyökeresen átalakította a városi életmódot Magyarországon. A kortársak által a háztartások racionalizálásának nevezett jelenség a lakásépítéstől az étkezési szokásokig minden területen radikális változásokat hozott.