Sárga kristályokra bukkant a Marson a Curiosity, amilyenekhez hasonlót még nem láttunk a bolygón

Sárga színű, káprázatos kristályokat talált a Marson az amerikai űrügynökség Curiosity marsjárója. A NASA csütörtöki közleménye szerint egy, a szonda kerekei által széttört kő kénkristályokat rejt, amilyenekhez hasonlót eddig a kutatók még nem láttak a bolygón.

A sárgás kénkristályok a Curiosity által széttört kőben
photo_camera A sárgás kénkristályok a Curiosity által széttört kőben Fotó: NASA/JPL-Caltech

A 2012-es landolása óta a Gale-kráterben barangoló Curiosity jelenleg egy olyan területet vizsgál, ami szulfátos ásványokban gazdag – ezek olyan kéntartalmú sók, amik a víz elpárolgása során képződnek. A kő, amin a marsjáró május végén átgurult, viszont tiszta, elemi kénből áll, ami csak kivételes körülmények között jöhet létre.

A kutatók eddig azt gondolták, hogy ilyenek nem voltak jellemzők a szulfátos régió történetére, de aztán kiderült, hogy a széttöredezett kő nincs egyedül: a szonda képein számtalan hasonló, világos kő tűnik fel a kráterben magasodó Mount Sharp hegy Gediz Vallisnak nevezett völgyében, amit egykor folyékony víz és törmelék vájhatott ki.

link Forrás

„Egy tiszta kénből álló kőmezőre bukkanni olyan, mintha oázisra lelnénk a sivatagban” – mondta Ashwin Vasavada, a szonda küldetésének tudományos vezetője és a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) bolygókutatója. A szakember szerint ezeknek a köveknek nem kellene a területen lenniük, így jelenlétükre valamilyen magyarázatot kell találniuk. „A bolygókutatást a furcsa és váratlan dolgok felfedezése teszi olyan izgalmassá” – mondta.

A kénkristályokból álló kövek túlságosan aprók és törékenyek ahhoz, hogy a marsjáró fúrójával mintát tudjon venni belőlük, de június közepén a kutatók találtak egy közeli, erre alkalmas, Mammoth Lakesnek elnevezett követ. Ennek összetételét már a Curiosity fedélzeti laboratóriumai elemzik.

Mióta a Curiosity az év elején megérkezett a Gediz Vallisba, a kutatók azt próbálják feltárni, hogy ősi áradások vagy földcsuszamlások hozták-e létre a völgyben emelkedő törmelékhalmokat. A kőzetek alakjának megfigyelésén alapuló legújabb eredmények arról árulkodnak, hogy mindkét folyamat szerepet játszhatott: egyes halmokat heves áradások, másokat helyi földcsuszamlások hagyták hátra.

A Gediz Vallis folyóvölgy a Curiosity márciusi felvételén
photo_camera A Gediz Vallis folyóvölgy a Curiosity márciusi felvételén Fotó: NASA/JPL-Caltech

„Ez nem tekinthető egy csendes időszaknak a Mars történetében” – mondta Becky Williams, a tucsoni Bolygókutató Intézet kutatója, aki szerint a völgyben többféle áramlás jelei látszanak, köztük heves és sziklákat szállító áradások nyomai. Mindez azt sugallja, hogy a marsi víz története komplexebb, mint a kutatók korábban feltételezték.

A nukleáris áramforrással működő marsjáró 10 évvel ezelőtt kezdte el megmászni a Mount Sharpot, aminek rétegei a Mars geológiai történetének különböző időszakairól mesélnek. A kutatók a Curiosityvel ősi tavak létezésére találtak bizonyítékokat, amikben rendelkezésre álltak az élethez nélkülözhetetlen kémiai elemek és energiaforrások. Emellett szerves molekulákra, és komplex biomolekulák létrejöttéhez kedvező körülményekre bukkantak.