Kisebb lett a kutyák agya, de egy magyar kutató szerint nem csak a háziasítás miatt
Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa és a Niclas Kolm, a Stockholmi Egyetem kutatója a Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukban kérdőjelezi meg azt a régóta fennálló elképzelést, miszerint maga a háziasítás az elsődleges oka a háziasított állatok, különösen a kutyák agyméretcsökkenésének.
A kutatók filogenetikai összehasonlító megközelítést alkalmazva mutaták ki, hogy a háziasított kutya nem mutat a testméretéhez képest kivételesen kicsi agyat más kutyafélékhez képest, ami arra utal, hogy a háziasítás nem olyan különleges evolúciós erő, mint korábban gondolták.
Az uralkodó elmélet szerint a háziasítás a lazább szelekciós nyomás miatt vezet az agyméret jelentős csökkenéséhez, hiszen az állatoknak így nincs szükségük táplálékot keresni, elkerülni a ragadozókat, és kisebb a párzási verseny is. Ezt a jelenséget a metabolikusan költséges agyszövetek iránti csökkent szükséglet számlájára írják.
Bár a háziasított kutyák agymérete valóban jelentősen csökkent a szürke farkasokéhoz képest, Garamszegi és Kolm 25 kutyaféle agy- és testméretre vonatkozó adatainak elemzésével kimutatta, hogy a folyamat nem egyértelmű evolúciós különlegesség.
A nyestkutya esetében például még nagyobb mértékű agyméretcsökkenés történt a téli álom miatt lecsökkent anyagcsere-aktivitás következtében. Ez arra utal, hogy bár a háziasítás hozzájárul a kutyák agyméretének csökkenéséhez, nem szabad túlbecsülni annak hatását, egyedülálló evolúciós erőt tulajdonítva neki.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: