farkas

Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét

Az ember két külön alkalommal háziasíthatta a mai kutyák ősét, a farkast, legalábbis erre utal 72, az elmúlt 100 ezer évben élt farkas genomjának friss vizsgálata. A kutatás azt is feltárta, hogy a mai kutyák a kelet-ázsiai farkasokhoz állnak legközelebb, míg Észak-Amerikában teljesen kihaltak a farkasok a legutóbbi jégkorszak csúcsán.

Miért etetjük az állatokat?

A haszonállatokat etetni kell, különben éhen halnak, no meg ha senki sem etette volna őket, valószínűleg eszük ágában sem lett volna domesztikálódni. Az ember vadon élő állatokat is imád etetni, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez az állatoknak is jót tesz.

Nem is farkas az óriásfarkas

A Canis dirus névre keresztelt, mára kihalt ragadozóról sokáig úgy gondolták, hogy a szürke farkas közeli rokona, egy friss kutatás szerint azonban elképzelhető, hogy még csak farkasnak sem tekinthető.

Mire tanítanak a farkasok?

Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.

A farkaskölykök is képesek apportírozni

Egy friss kutatás szerint a nyolchetes farkaskölykök a kutyákhoz hasonlóan visszahozzák az eldobott labdát, méghozzá különösebb képzés nélkül. A kölykök tíznapos koruktól fogva csak a gondozójukkal találkoztak, ennek ellenére egy ismeretlen embernek is apportíroztak.