4000 éves, holdfogyatkozásokhoz köthető rossz ómenekre figyelmeztető babiloni agyagtáblákat fejtettek meg
4000 éves babiloni ékírásos táblákat fejtettek meg kutatók, amik arról mesélnek, hogy egyes holdfogyatkozások miként voltak a halál, a pusztulás és a dögvész előjelei. A Live Science keddi cikke szerint a leleteket több mint száz évvel ezelőtt találták meg a mai Irak területén, majd azok a British Museum gyűjteményébe kerültek, ahol mostanáig nem sokat foglalkoztak velük.
A négy ékírásos agyagtáblát Andrew George, a Londoni Egyetem emeritus professzora és Junko Taniguchi fordították le. A nemrég a Journal of Cuneiform Studies folyóiratban megjelent szakcikkükben azt írták, hogy ezek a valaha felfedezett legrégebbi, holdfogyatkozásokhoz kapcsolódó ómengyűjteményt rejtik, amik fontos új részleteket árulnak el arról, hogy miként végezték az égi jóslásokat az i.e. második évezredben a Mezopotámia (a Tigris és az Eufrátesz folyók között elterülő síkság) déli részén élő emberek.
Az egyik ómenben az szerepel, hogy ha „egy fogyatkozás középpontja egyszerre elsötétül, majd egyszerre kitisztul, akkor a király meghal és Elám elpusztul”. Elám egy mezopotámiai régió volt, amely a mai Irán területén található. Egy másik intő jel szerint „ha egy fogyatkozás a déli égbolton kezdődik, majd kitisztul, akkor Subartu és Akkád bukása várható”, amelyek szintén mezopotámiai régiók voltak.
Az agyagtáblák készítői az ómeneket a holdfogyatkozások dátuma, hossza, a bekövetkezésük éjszakai időszaka, és az árnyékok mozgása alapján jelezték előre. „Az intő jelek egy részének eredete talán tényleges tapasztalatokban rejlik – olyan előjelek megfigyelésében, amiket katasztrófák követtek” – nyilatkozta George a portálnak. A legtöbb előjelet viszont valószínűleg egy elméleti rendszer alapján határozták meg, ami a holdfogyatkozások jellemzőit különböző ómenekhez kötötte.
Babilonban és Mezopotámia más részein elterjedt volt a hit, hogy az égi események alapján a jövő megjósolható. A tanulmány szerzői szerint az akkori emberek úgy vélték, hogy az égi események az istenek által elhelyezett kódolt jelek voltak, hogy figyelmeztessék a jövőre a Földön élőket. Ezért a király tanácsadói folyamatosan kémlelték az éjszakai égboltot és összevetették megfigyeléseiket az égi történésekhez csatolt ómengyűjtemények szövegeivel.