Egy spanyol kutatócsoport olyan, évmilliókkal ezelőtt az óceánba süllyedt szigeteket fedeztek fel, amelyek szerintük az Atlantisz-legenda eredetére is bizonyítékul szolgálhatnak.

A Kanári-szigetek közelében vulkanikus tevékenységeket vizsgáló csoport egy olyan tenger alatti hegyen talált rá a szigetekre, amely három, jelenleg is aktív vulkánt rejt magában, és amelynek átmérője körülbelül 50 kilométer – a hegy lába nagyjából 2300 méterre található az óceán felszíne alatt.

A kutatók a Los Atlantes nevet adták a képződménynek, a Platón dialógusaiból ismert atlantiszi civilizáció után, amelyet a legenda szerint Zeusz süllyesztett el, hogy megbüntesse a mohóvá és agresszívvá vált polgárokat. A most megtalált víz alatti területek „a múltban szigetek voltak, amelyek elsüllyedtek, sőt még mindig süllyednek, ahogy az Atlantisz-legenda is mondja” – magyarázta a névadást Luis Somoza, a csoport vezetője és a Spanyol Földtani és Bányászati Intézet geológusa.

A Los Atlantest Lanzarote szigetének partjainál, a tengerfenék feltárása során észlelték, amikor egy távirányítású járművel 100 és 2500 méter közötti mélységben kutakodtak.

A képződmény az eocén korban (56-34 millió évvel ezelőtt) egy szigetcsoport lehetett. A kutatók szerint a vulkánkitörések megszűnése után a láva megszilárdult és sűrűvé vált, aminek következtében a szigetek az óceán mélyére süllyedtek, de közülük néhány még így is megőrizte a jellegzetességeit – tengerparti részeket, sziklákat és homokdűnéket is azonosítottak a tenger alatti hegy sík csúcsán.

A tengerparti résznek vélt területek némelyike mindössze 60 méterrel az óceán felszíne alatt helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi jégkorszak alatt, amikor a tengerszint a mainál jóval alacsonyabb volt, a már inaktív vulkánok ismét szigetté válhattak, majd a felmelegedés során újra elsüllyedtek.

A kutatók következő lépésben kielemzik a víz alól gyűjtött mintákat, hogy elvégezhessék a vulkanikus kőzetek kormeghatározását, és meghatározhassák, hogy pontosan mikor kezdtek süllyedni a szigetek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Megtalálták az ausztrál Atlantiszt

Dippold Ádám tudomány 2020. július 2.

A jégkorszakban a kontinens jóval nagyobb része volt szárazon, mint ma, ezeken a területeken pedig több település is volt, ezek közül tárták most fel kettőt a kutatók. Az egyik helyszín 7000, a másik 8500 éves, a régészek szerint ez még csak a jéghegy csúcsa.

Az ősi mítoszok és legendák segíthetnek megküzdeni a klímaváltozás következményeivel

Radó Nóra tudomány 2021. szeptember 15.

A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.

Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet

Bodnár Zsolt tudomány 2021. március 13.

Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.