Látványos tűzgömbként égett el a Fülöp-szigetek felett egy kisbolygó, amelyet órákkal korábban fedeztek fel amerikai csillagászok
Órákkal a légkörbe lépése előtt fedezték fel azt a kisbolygót, ami magyar idő szerint szerdán kora este a Fülöp-szigetek felett elégett a légkörben – írta meg a New Scientist. Az eseményről, amely nem okozott károkat, videók is készültek.
A kezdetben CAQTDL2 jelöléssel ellátott, majd 2024 RW1-nek elnevezett égitestre az amerikai űrügynökség által támogatott Catalina Sky Survey (CSS) égboltfelmérő program talált rá. Az arizonai Catalina-hegységben található három teleszkóppal mérő projekt célja potenciálisan kockázatos földközeli objektumok felfedezése.
A 2024 RW1 szerencsére nem ilyen volt. Nem sokkal azután, hogy rábukkantak, az amerikai űrügynökség (NASA) bolygóvédelmi hivatala az X-en (korábban Twitter) azt írta, hogy a nagyon apró, nagyjából 1 méter átmérőjű kisbolygó légkörbe lépése ártalmatlan lesz, és egy tűzgömbként lesz majd látható a szigetország északi részének keleti partvidéke közelében. Az X-en megosztott videófelvételek arról tanúskodnak, hogy a tűzgömb látványos felvillanásokat okozott, amik néhány másodpercig megvilágították az éjszakai eget.
A NASA később közölte, hogy amerikai kormányzati szenzorok adatai alapján a tűzgömb koordinált világidő szerint (UT) 16:39-kor (magyar idő szerint 18:39) érte el maximum fényességét, 25 kilométeres magasságban, és a becsapódás energiája 0,2 kilotonna volt (200 tonna TNT robbanóerejének feleltethető meg).
Az amerikai űrhaderő (U.S. Space Force) 2022-ben több évtizednyi, tűzgömbökről gyűjtött adatot bocsátott a NASA és a tudományos közösség rendelkezésére. A feltételezhetően amerikai rakétafigyelő és más katonai műholdak által gyűjtött információk 1988-ra nyúlnak vissza és a publikusan elérhető adatbázis a szerdaival együtt 994 eseményt számlál. Ezek közül messze a legnagyobb erejű, 440 kilotonnás robbanást a Cseljabinszki meteor produkálta, 2013 februárjában.
Az, hogy csillagászok néhány órával légkörbe lépése előtt akadtak rá a 2024 RW1-re, nem egyedülálló, de nagyon ritkának számít. Az év elejéig az Európai Űrügynökség (ESA) szerint 8 ilyen eset volt ismert, amelyek közül hármat Sárneczky Krisztián magyar csillagász fedezett fel – köztük egy január végén Berlin felett elégő aszteroidát.
* * *
Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!
