Nézegessen marsi felhőket: elkészült a vörös bolygó nagy felhőatlasza
Elkészült a marsi felhők eddigi legátfogóbb katalógusa, ami feltárja a bolygó káprázatos légköri jelenségeit – írta meg kedden a New Scientist.
A Mars légköre túlnyomórészt szén-dioxidból áll, és a felszíni légnyomás kevesebb mint egy százaléka a földinek. Amikor az alacsony hőmérséklet hatására a szén-dioxid kondenzálódik és összekeveredik a légköri vízpárával, valamint porral, lenyűgöző felhőmintázatok alakulhatnak ki.
Azért, hogy jobban megértsék ezeket és a Mars éghajlatára gyakorolt hatásukat, Daniela Tirsch, a német űrhivatal (DLR) bolygókutatója és kollégái összegyűjtötték az Európai Űrügynökség (ESA) veterán Mars Express szondájának marsi felhőformációkról készített képeit. A teljes atlasz egy Excel táblázatként innen tölthető le.
A felhők egy része nagyon hasonlít ahhoz, amelyeket itt a Földön is megfigyelhetünk. Ide tartoznak a légkör gravitációs hullámai által kialakított hullám felhők, amelyek vékony, kinyújtott hajszálakra hasonlítanak. Ezek akkor jönnek létre, ha valamilyen felszínforma, például dombok vagy hegyek függőleges irányban elmozdítják a légkör egyes rétegeit, ami jellemzően a vízszintes hullámok csúcsán felhők kialakulását eredményezi.
Szintén ismerősek a Földről a felhősávok, amelyek a hullám felhőkhöz hasonlóan néznek ki, de nagyobb területen helyezkednek el, és a légkör kaotikus áramlatai hozzák létre őket. „Ezek engimatikusak, de gyönyörűek” – mondta Tirsch szeptember 9-én az Europlanet tudományos konferencián.
De vannak olyan marsi felhők is, amelyeknek nincs földi megfelelőjük és csak a vörös bolygó légköri körülményei között képesek kialakulni. Ilyenek például a vöröses színű, hosszúkás porfelhők, amelyek nevükhöz hűen rengeteg port tartalmaznak és méretük akár a több száz kilométert is elérheti.
A Mars hatalmas vulkánjai felett pedig létrejöhetnek olyan, a domborzat által keltett feláramlás által kialakított orografikus felhők, amik porral keveredve úgy néznek ki, mint a vulkáni hamufelhők.
Az olyan felhők, amelyek csak egyes napszakokban keletkeznek, különösen rejtélyesnek számítanak, és a kutatókat lenyűgözte, hogy mennyire változatosak lehetnek. Ilyenek például az alkonyati felhők, amik nagyon különböző formákat ölthetnek – egyesek a földi cirrus felhőkre emlékeztetnek, mások pedig furcsa, pacaszerű felhőkként jelennek meg.