
Először örökítettek meg sarki fényt egy másik bolygó felszínéről
A bravúros megfigyelést, amin halvány zölden dereng a Mars éjszakai égboltja, a NASA ősi életnyomok után kutató Perseverance marsjárója végezte el egy tavalyi napkitörés után.
A bravúros megfigyelést, amin halvány zölden dereng a Mars éjszakai égboltja, a NASA ősi életnyomok után kutató Perseverance marsjárója végezte el egy tavalyi napkitörés után.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
A szonda mostanra már több mint 25 ezerszer kerülte meg a bolygót, a fedélzetén névő HRSC kamera egyedülálló felvételeket készített a Mars hatalmas vulkánjairól és legnagyobb holdjáról, a Phobosról.
A veterán Mars Express űrszonda radarja az egyenlítő közelében, mélyen a felszín alatt észlelt porral szennyezett hatalmas lerakódásokat.
Az Európai Űrügynökség így ünnepli meg a 20 évvel ezelőtt útnak indított Mars Expresst, ami most olyat művel, amit marsszonda még soha. Kamerája 50 másodpercenként fog képeket készíteni, amik fénysebességgel, elkészültük után 17 perccel érkeznek meg a Földre.
A Mars Express küldetés kezdetének 20. évfordulóját eddig sosem látott élő streammel ünnepli az európai űrügynökség – a valós idejű közvetítésnek csak a technika szabhat határt, na meg a fénysebesség.
A tó jelentőségét az adja, hogy ha egyszer létrejött a bolygón az élet, nem kizárt, hogy több milliárd évvel később mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza.
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.