A Polaris Dawn privát űrmisszió keddi indítása után szerdán máris történelmet írt: a SpaceX Crew Dragon kapszulájában már az 1250 kilométeres távolságot is elérték a Földtől, amire az Apollo-program vége, 1972 óta nem volt példa.

Amint azt a Polaris Dawnról írt korábbi cikkünkben részletesen is kifejtettük, a milliárdos Jared Isaacman vezette küldetés több szempontból is világelsőségre törekszik. A teljesen magánfinanszírozott misszió négy résztvevője áthalad majd a belső Van Allen-sugárzási övezeten, a Földet körülvevő, napszélből származó és bolygónk mágneses tere által befogott töltött részecskékből álló zónán. A küldetés során az űrhajósok monitorozzák a sugárzási környezetet, és 40 tudományos kísérletet végeznek majd el, amelyek többsége az egészségi állapotuk változását vizsgálja.

Emellett magyar idő szerint csütörtök délután a történelem első magánűrsétájára is készülnek, amit az X-en élőben is közvetítenek:

A küldetést parancsnokként Isaacman vezeti, vele utazik három újonc űrhajós: az amerikai légierő volt pilótája, Scott Poteet, valamint a SpaceX két mérnöke, Anna Menon és Sarah Gillis.

Isaacman után Gillis is kilép az űrhajóból, amivel nemcsak az első magánűrséta kezdődik meg, hanem az első olyan is, amely során nem valamilyen légzsilipen keresztül lépnek ki a világűrbe, hanem közvetlenül. Mivel ez az űrhajó belső terét, műszereit és a fedélzeten maradó utasokat is kiteszi a sugárzásnak, nemcsak a két űrsétáló, hanem mind a négy résztvevő magára öltötte a SpaceX speciális űrruháit – 45 órájuk volt arra, hogy hozzászokjanak a nyomásmentes körülményekhez, és elkerüljék a nitrogénbuborékok kialakulását a véráramban, ami halálos lehet. Természetesen az űrhajót is szigorú teszteknek vetették alá, hogy megbizonyosodjanak, a nagyfokú sugárzás nem teszi tönkre az áramköröket.