Sopronra a havi átlag két és félszeresét zúdította pár nap alatt a Közép-Európát árvízi katasztrófával sújtó Boris
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Közép-Európára szeptember 12-én lecsapó, a Kárpát-medencét szeptember 17-én reggelre elhagyó Boris néven lajstromozott mediterrán ciklon miatt „a Dunántúl kapta a legtöbb csapadékot, azon belül is Sopron és Mosonmagyaróvár környéke, ahol meghaladja a 100 mm-t az 5 napos csapadékösszeg” – olvasható a HungaroMet Facebook-oldalán kedden publikált bejegyzésben, amely szerint
„Sopronnál ez az összeg eléri a 150 mm-t, ami az átlagos szeptemberi havi csapadékmennyiség (59 mm) 2,5-szerese!”
„Az 5 napos csapadékösszeg térképen látszik, hogy az osztrák és cseh területeken esett a legtöbb eső (nem minden állomás jelenik meg térképünkön), területi átlagban bőven meghaladja a 200 mm-t, de Szlovéniában és Horvátországban is rengeteg csapadék hullott” – olvasható a bejegyzésben.
A fenti térkép kommentek között megjelent helyesbítés szerint Csehországban néhány helyen már vasárnap, azaz szeptember 15-én este meghaladta a 400 millimétert a szeptember 12-től lehullott csapadék addig mennyisége.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Tökéletesen vizsgázott a Boris veszélyeire figyelmeztető meteorológiai modell
A szeptember 12-én kiadott előrejelzés döbbenetes pontossággal mondta meg az akkor még ki sem hullott csapadék mennyiségét és területi mintázatát, állítja az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Klímakutatók szerint a rekordközeli dunai árhullámhoz vezető heves esőzések az éghajlatváltozás velejárói
Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója szerint a Közép-Európát sújtóhoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenységből fakadó klímaváltozás.
A Boris ciklonhoz hasonló extrém jelenségek nem oldhatók meg a szokásos módszerekkel
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.