Elérte az országot az elmúlt évtized legsúlyosabb dunai árhulláma, amely a Boris ciklon által a Magyarországon és környező országokban okozott esőzések nyomán alakult ki. Éghajlatkutatók azt állítják, hogy a globális felmelegedés valószínűbbé tehette az utóbbi napok heves csapadékhullási eseményeit.

„A Közép-Európát sújtó katasztrofális esőzések pontosan olyanok, mint amire a kutatók a klímaváltozás következményeként számítanak” – mondta Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének éghajlatkutatója a World Weather Attribution (WWA) által a Qubitnek eljuttatott nyilatkozatában.

A 2014-ben alapított tudományos kollaboráció az extrém időjárási események és a klímaváltozás közötti összefüggés (klímaattribúció) kimutatásával foglalkozik, és a következő napokban részletesen vizsgálja majd, hogy miként hatott az emberi tevékenység a Boris ciklonra.

Az attribúciós kutatások arra fókuszálnak, hogy egy adott extrém esemény bekövetkezte mennyivel lett valószínűbb és annak lefolyása intenzívebb a klímaváltozás következtében. Ehhez klímamodellek segítségével összehasonlítják, hogy mennyiszer fordulna elő az időjárási szituáció az emberi tevékenység által okozott felmelegedés mellett és annak hiányában. Friederike Otto, az Imperial College London egyik vezető éghajlatkutatója és a WWA társalapítója szerint ismert, hogy a mostanihoz hasonló katasztrofális esőzéseket hevesebbé és gyakoribbá teszi az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás.

„A fosszilis tüzelőanyagokhoz köthető üvegházgáz-kibocsátás által felmelegített légkör több vízgőzt képes tárolni, ami hevesebb esőzésekhez vezet” – mondta Kimutai, aki szerint időjárási állomások történeti adatai arra mutatnak, hogy az 1950-es évek óta hevesebbé váltak a szeptemberi záporok Németországban, Lengyelországban, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.

Az elmúlt napokban Európa mellett Közép- és Nyugat-Afrikában is súlyos áradások pusztítottak. Ezek a New York Times szerint több mint 1000 áldozatot követeltek, és közel egymillió embernek kellett miattuk elhagynia otthonaikat. Kimutai szerint a hétvégén Afrikában és Európában bekövetkezett katasztrofális emberélet-veszteség és károk felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire felkészületlen a világ ilyen áradásokra egy, az ipari forradalom előttihez képest 1,3 Celsius-fokkal melegebb bolygón.

„2100-ig 2,5 foknyi felmelegedésre számíthatunk, így alkalmazkodnunk kell az extrém időjárás hatásaihoz, amelyek egyre gyakoribbá válnak” – vélekedett Kimutai, aki szerint fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, de eközben nem feledkezhetünk meg az adaptáció szükségességéről sem.

Az emberiség 1850 óta közel 2500 milliárd tonnányi szén-dioxidot bocsátott ki, ami miatt az üvegházhatású gáz légköri koncentrációja 420 ppm (egymillióból egy részecske). Tavaly decemberben a Dubajban tartott COP28 klímakonferencián az országok megegyeztek, hogy felgyorsítják a kibocsátáscsökkentést és átállnak a fosszilis tüzelőanyagokról, hogy 2050-re elérhető legyen a globális nettó zéró kibocsátás.