Elindult a Hera űrszonda, amely meglátogatja az emberiség által elsőként eltérített kisbolygót
Hétfő délután az Európai Űrügynökség (ESA) útnak indította Hera űrszondáját, amely a Dimorphos kisbolygó meglátogatásával pontosan felméri majd, hogy milyen következményekkel járt az emberiség első bolygóvédelmi tesztje.
A floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX Falcon–9 rakétáján fellőtt szonda jövőre elhalad a Mars mellett, hogy a bolygó gravitációját kihasználja pályája megváltoztatásához, és 2026-ban érkezik meg célpontjához. A Hera indítására még azelőtt kerülhetett sor, hogy a már 5-ös erősségű Milton hurrikán megérkezett volna az amerikai állam fölé.
Az amerikai űrhivatal (NASA) DART űrszondája 2022 szeptemberében találta el a 160 méter átmérőjű Dimorphost, amely a nála jelentősen nagyobb, 780 méteres 65803 Didymos aszteroida körül kering. Az úttörő teszt eredményeként 10 ezer kilométeres törmelékcsóva keletkezett, és a Földre nem veszélyes Dimorphos keringési idejét 32 perccel sikerült lerövidíteni, 11 óra 55 percről 11 óra 23 percre.
A Hera indítása után közel egy órával rendben levált a rakéta második fokozatáról, kinyitotta a napelemtábláit és elkezdett a földi irányítással kommunikálni. „Működik az űrszondánk” – mondta Alan Fitzsimmons, a küldetésen dolgozó egyik kutató, és hozzátette „visszatérünk a Didymoshoz és a Dimorphoshoz, elvégezzük a méréseket, és biztonságosabbá tesszük világunkat a kisbolygó becsapódásokkal szemben”.
A 363 millió eurós költségű, kinyitott napelemtábláival 11,5 méter széles űrszonda két CubeSat-típusú parányi űreszközt is magával visz, amelyek hozzásegítenek majd a kettős kisbolygó és a két évvel ezelőtti ütközés hatásának felderítéséhez. Ha minden jól alakul, a parányi szondák le is szállnak majd a Dimorphos felszínére.
Ezek lesznek a legjobban vizsgált kisbolygók a történelemben
A szakemberek többek közt arra szeretnének választ kapni, hogy mekkora krátert hagyott maga után a DART szonda, és az ütközés megváltoztatta-e a Dimorphos alakját és szerkezetét. „A Hera küldetésének végén a Didymos kettős lesznek a legjobban vizsgált kisbolygók a történelemben, ami segít megvédeni a Földet a kisbolygó becsapódások kockázata ellen” – mondta a küldetésben résztvevő Michael Kueppers bolygókutató.
Az európai űrszonda kameráival néhány méteres felbontásban a Dimorphos teljes felszínét megörökíti majd, egyes területeket pedig centiméteres részletességgel fog feltárni. Emellett közép-infravörös színképelemző műszerével meghatározza majd a kisbolygó felszínének porózusságát, közeli infravörös spektroszkópjával pedig annak ásványi összetételét.
Az egyik, Juventasnak elnevezett CubeSat lesz az első űreszköz, amely radarral vizsgál majd egy kisbolygót. A műszerrel a kutatók lényegében belátnak majd a Dimorphos felszíne alá, ami lehetővé teszi az égitest belső szerkezetének és az ütközés következményeinek vizsgálatát. A másik, Milani CubeSat feladata pedig a kisbolygó felszínén található sziklák, kövek, valamint porszemcsék közvetlen közelről történő vizsgálata lesz.
„A Hera azon képessége, hogy közelről tudja vizsgálni kisbolygó célpontját, pontosan az, amire szükségünk van egy működő bolygóvédelmi rendszerhez” – mondta Richard Moissl, az ESA bolygóvédelmi osztályának vezetője. Egy éles helyzetben „elképzelhetünk egy olyan forgatókönyvet, ahol gyorsan elindítunk egy felderítő küldetést annak eldöntésére, hogy szükség van-e az eltérítés után újabb beavatkozásra”, mondta, és a DART után két évvel fellőtt Hera ennek a lesz a főpróbája.
